Mennyire vagy MENCI?

Minden jel arra utal, hogy az Instagram, a Snapchat és a Musical.ly uralma az elménk felett a következő éveket, évtizedeket is meg fogja határozni. A munkában megfáradt szülők képtelenek tartani a lépést az újabb és újabb alkalmazásokkal, a gyerekeknek pedig ez az egyik legegyszerűbb út a népszerűvé váláshoz. Ma már nem kell valamilyennek lenni, elég valamilyennek tűnni; és személyes kapcsolatok sem kellenek, bőven elég a követés, a kedvelés, a hozzászólás és a megosztás. Ahhoz, hogy a környezeted elismerjen téged, többé már semmire nincs szükség, - főként a ruháidra nem - bőven elég hozzá egy JBL hangszóró, vagy néhány bulikás szelfi.

Három részre osztottuk a tesztet, az életmódod és a közösségi médiás tevékenységed mellett a megjelenésedből tudhatod meg, mennyire vagy népszerű. Ahhoz, hogy igazán mencivé válj, a letöltött alkalmazások mellé szükség van bizonyos viselkedési mintákra, és gazdag szülőkre néhány alapdarabra is a szekrényben vagy a garázsban. A szabály egyszerű: minél több pontot gyűjtesz, annál mencibb vagy, viszont ha a nullához közelít a pontszámod, akkor lehet, hogy gyakran hallod a csövesbánat szót a hátad mögött. Ne aggódj, a teszt alkotóinak sincs sokkal több, szóval mi inkább örülünk ennek.

Timi, Angi, Lili, Maja és Adri segített nekem búvárkodni az Y és a Z generáció alján - egyedül féltem volna alámerülni. Nagyon örültem, amikor láttam, hogy ők jelentkeztek, többükről is tudtam, hogy nagyon jól mérik fel az embereket. Sejtettem, hogy ebben sokat tudnak segíteni, és így is lett! Amellett, hogy egy részletekbe menő, humoros és tanulságos tesztet állítottunk össze, ez az év egyik legnépesebb blogger-együttműködése, amire külön büszke vagyok.

Forrás: Weheartit

Készen álltok? Kezdjünk neki, induljon a számháború!

ÉLETMÓD

• Füvezel, vagy bármi szintetikusat szívsz. Hangoztatod, hogy 420, hogy mennyire értesz hozzá, te tudod a legjobbat tekerni stb. (2 pont)
• Általános iskola végén kezdtél bulikázni járni, cigizni, és ezek azóta sem hagytak alább. (3 pont)

• Magyar rapet, vagy emo rapet, esetleg trapet hallgatsz JBL hangszóróról, mert biztos mindenki ezeket szereti. Az AK26, G.w.M., Rico, Lil G, Nemazalány, a Senkise, illetve Lil Peep,  a $uicideboy$, az A$AP Mob, vagy Sixnine a mindennapi betevőd. Ne próbáld kivonni magad, már egy hallgatása is két pontot ér ezek közül! (2 pont)
• Használod a báttya szót (1 pont)
• Voltál már terhes, és ,,véletlenül" tudott róla a fél iskola, de legalább az egész osztályod. (3 pont)
• Szórakoztat a Való Világ, az Éjjel-Nappal Budapest, a Feleségek Luxuskivitelben, vagy az Édes Élet. Elég, ha az egyiket nézed, máris van két pontod. (2 pont)

• Képes vagy a Váci utcában fotóztatni magad, hogy úgy tűnj, mint egy turista. (1 pont)
• Bármit hajlandó vagy felvenni, levenni, megtenni azért, hogy többen kedveljenek és több követőd legyen Instán. (3 pont)

:)

• Minden második szavad dik, gyá, vagy káromkodás. (1 pont)
• Fogalmad sincs, hogy miben vagy jó, mivel szeretnél foglalkozni, miből fogsz megélni, ha végeztél az iskolával. (3 pont)

• Csak olyanokkal barátkozol, akiknek a viselkedése, öltözködése szintén kiszolgálja a tömegízlést, mert félsz, hogy a többiek mit fognak szólni. (3 pont)
• Unikornis-mániás vagy (1 pont)
• Életcélod egy pár százezres használt BMW, esetleg Audi, vagy Mercedes. Persze, közben diákmunkázol vagy egyáltalán nincs is munkád és anyuci veszi a hűtőbe a kaját, de hát neked "luxusautó" jár, hadd lássák a többiek! (2 pont)

Ez a lány osztálytársunk biztosan sokat "dolgozott" ezért az autóért. Vajon mi lehet a "munkája"? :)

• Világ körüli utazgatás is jár neked sok tengerpartos meg felhőkarcolós szelfivel, ugyancsak a semmiért. (2 pont)
• Azt gondolod, valódi értékkel bír egy Million Roses, vagy ahhoz hasonló művirág. (1 pont)

Az igazit szeretné megtalálni!

KÖZÖSSÉGI MÉDIA

• Rendszeresen feltöltesz képeket koktélokról, vagy limonádéról, mert a népszerű Insta-celebek is ezt csinálják, és te is olyannak akarsz tűnni, mint ők. (1 pont)
• ...vagy poharas kávéról. (1 pont)
• ...vagy az edzésedről. (1 pont)
• ...vagy a körmödről. (1 pont)
• ...vagy képernyőfotót a beszélgetéseidről. (1 pont)
• Kiteregeted a kapcsolatodat a Facebook-faladra: közös szelfik, becsekkolások, mindenféle, hadd lássák az emberek, hogy ti mennyire (nem) szeretitek egymást! (2 pont)

• Olyan képeket töltesz fel, ahol direkt elfordulsz a kamera elől, amikor a barátod, barátnőd lefotóz, mert látod, hogy mások is ezt csinálják és mennyire menci. (1 pont)
• Érzelmek nélküli arcot vágsz a képeiden. (1 pont)
• Csücsörítesz, dobálod vagy simogatod a hajad; modellekre vagy pornósokra akarsz hasonlítani a képeiden. (2 pont)
• Felvont szemöldökkel bámulsz a kamerába. (1 pont)
• A nem helyett azt írod, hogy nm, mert a mozgalmas celebéletedbe (lásd lent) nem fér bele az e betű használata. (1 pont)

• Küldtél már pucér képet ismerősnek, esetleg ismeretlennek. (3 pont)
• Megjelölsz 50 ismerőst a profilképeden, hogy legalább annyian biztosan kedveljék. (3 pont)
• Idézeteket írogatsz a képeid mellé, lehetőleg kis kezdőbetűvel, vessző nélkül, az annyira menci! Főleg angolul! (1 pont)
• Naponta többször is megjelölöd az ismerőseidet a jelöld meg azt, aki... képek alatt, ezzel forgalmat generálva semmitmondó, lájkgyűjtő oldalaknak. (1 pont)
• Rendszeresen odaveted a bff-eid képei alá a ,,ribancom", ,,csinikém", ,,drágám", ,,legszebbem", ,,életem" vagy ,,szerelmem" kommentet. Mindenkinek látnia kell, hogy ti mekkora barátok vagytok! (3 pont)

Ahh, ribikéim, köszcsikehh <333

• Kiírod, hogy mindenki hagyjon békén, aztán, amikor gyanútlanul hozzászól valaki, akkor jön az, hogy írj üzit, vagy a nincs semmi baj. (3 pont)
• A Rozsdás Rákolló van beállítva munkahelyként. (2 pont)
• Jack Daniel'sszel pózolsz, vagy csak feltöltesz az üvegről egy filteres képet. (2 pont)
• Yorkival, csivavával, vagy más divatkutyával töltesz fel képeket szerelmem felirattal. (1 pont)
• Van rózsaszín macis, vagy szívecskés Snapchat-filteres képed feltöltve. Ugyan már, a kutyás tiszta gáz, ki égeti magát azzal 2018-ban? (2 pont)

• Malacos emojit használsz egy olyan képen, amin az egyébként tök átlagos tested látszik. (1 pont)
• A kirakatba rakod az egész tested, pózolsz, pucsítasz, mutogatod magad, miközben barátod van. (3 pont)
• Csak akkor használsz pontot Messengeren, amikor flegmázni akarsz. (1 pont)
• Teleszórod hashtagekkel a képeidet, hátha úgy észreveszi valaki a jelentéktelen életed. #instahun (2 pont)
• Letöltötted a musicallyt. (2 pont)

MEGJELENÉS

• Az alábbiak közül bármelyiket hordod: fehér Levi's póló, Pull&Bear feliratos póló/pulcsi, Calvin Klein top, Michael Kors vagy Louis Vuitton táska, Gucci, Retro vagy Tommy Hilfiger feliratos cuccok. (2 pont)
• Mély dekoltázsos póló keresztszálakkal még egy pontot jelent. (1 pont)
• A cipőd Vans Oldskool, Adidas Superstar, Nike Air Max, vagy Lacoste. (1 pont)

Kép: favim.com

• Képes vagy megvenni egy műanyag strandtáskát több ezer forintért, csak mert rá van írva, hogy Obag. (1 pont)
• Fjällräven Känken hátizsákkal szintén írj fel magadnak egy pontot. (1 pont)
• Ízléstelen, sötét, rajzolt szemöldököd van, hasonló, mint nekik: (2 pont)

• Szakadt nadrágot hordasz. (1 pont)
• NY sapkában nyomod. A piros, a fekete és a terepmintás igazán menci. (2 pont)
• Tetovált a karod, a kulcscsontod, vagy a dekoltázsod. Dőlt betűs idézetért szívem szerint 10 pontot adnék, de ha bármelyik testrészedet varrattad ezek közül, most megúszod hárommal. (3 pont)

• Más feliratos fullcap sapkára (Obey, vagy hasonló) sajnos csak egy pontot tudunk adni. (1 pont)
• Iphone-od van ÉS a képeken az arcod elé, vagy magad elé tartod. Önmagában az nem ér pontot, ha csak van egy szaros iPhone-od, muszáj, hogy ezt megmutasd mindenkinek! (1 pont)

• Orrkarika +1 pont. (1 pont)
• Színes a hajad. Nem barna, nem szőke, nem vörös, nem fekete, színes. (1 pont)
• Fültágítód van. (2 pont)
• Feliratos edzős cuccban pózolsz. (2 pont)

Szegény Exupéry ha tudta volna, hol kötnek ki az idézetei!

• Szoliba jársz, de természetesen nem a barnulás miatt, hanem a bőröd egészsége miatt! (1 pont)
• A legtöbb képeden 45 fokkal oldalra fordítod a fejed, hátha úgy aranyosabbnak tűnsz. (Nem, nem tűnsz annak.) (1 pont)
• A képeiden ki van tekerve a kezed, a fejed mögé teszed, vagy a füled mellé, mint a modellek. (1 pont)

Fáj a fejed, kislány? Vagy mi a baj?

• Függőleges feliratos melegítőt hordasz. (1 pont)
• Napszemüveg van rajtad sötétben, borús időben, vagy zárt térben. (1 pont)
• Színes bőrdzsekit hordasz. (1 pont)

Összeadtátok? Megvan? Jöjjön az értékelés!

50+ pont: Ne tévesszen meg, ha csak alig haladtad meg az ötvenet, menthetetlen vagy. Képtelen vagy felfogni, hogy ha az értékrended kimerül egy pár százezeres használt autóban, jelentéktelen tetoválásokban, tárgyakban és készpénzben, arra egy kicsit is értelmes ember csak lemondóan csóválja a fejét, ahogy mi is. Ne aggódj, mi a lábad nyomába nem érünk! Gyakorold ezt a szöveget, ha hozzá akarsz szólni, legalább ilyen választékosan tedd!

31-50 pont: Biztos helyed van a menci klikkben az osztályban! Téged már elfogadtak, te már vagy valaki, te már letettél valamit az asztalra! Neked nagyon jól jött ez a teszt, hiszen így láthatod, mivel lehetnél még mencibb, hogy az igazán elitek is szóba álljanak veled, tudod az ezer lájkosok. Ha így folytatod, minden esélyed megvan arra, hogy egy bohóc mellett köss ki, esetleg te magad válj azzá. Neked ezt a szöveget ajánljuk, ha szeretnél hozzászólni:

Nem ismerünk? Ugyan már!

11-30 pont: O-ó, itt már gondok vannak. Úgy tűnik, hogy nem vagy elég menci! Hogy fogsz így a büfé előtt állni a népszerű lányokkal és energiaitallal a kezedben vihogni? Hogy fogsz így cigizni velük reggel a suli előtt emo rapet bömböltetve? Hogy fogod így a kamu történeteidet hangosan előadni szünetben? Van több mint egy hónapod a suliig, szedd már össze magad! Úgy hallottam, az Obag cuccok most le vannak értékelve, és mintha jött volna a környéketekre egy fiatal srác használt BMW-vel... még nem késő lecsapni rá! A nyári munkát meg felejtsd el, az csak a csíráknak való!

0-10 pont: Hát $itte$em, ez már valami! Gratulálok, egy értelmes fiatal vagy! Valószínűleg egyáltalán nem találod a helyedet az osztályodban, vagy a csoportodban, ami tök érthető. Nézz szét, és ha azt látod, hogy a környezetedben szinte senki nem úszná meg 40-50 pont alatt, akkor reméljük, megnyugtatott ez a teszt, hogy nem veled van gond. Bízunk benne, hogy azért van egy-két közeli barátod, és szinte biztos, hogy az évek során a maradék pontjaidat is ki fogod nőni. Három éve, 21 évesen a blog írójának is 11 pontja lett volna, szóval ha ebbe a tartományba esel, értelmesebb vagy, mint én voltam egyetemistaként. Csak így tovább, és nem győzzük kihangsúlyozni: bármikor rosszul, vagy magányosnak érzed magad a környezetedben, nem veled van gond!

Mi tesz valamit menővé? Mi emel státuszszimbólummá egy tárgyat, egy viselkedési mintát, egy jelképet? Az, ahogy hozzáállunk. Tudat alatt mi is úgy állunk ezekhez a dolgokhoz, akik kevés pontot értünk el ezen a teszten, hogy népszerűvé, értékessé tesznek. Pedig egy cipő, egy autó, vagy akár egy kéztartás önmagában soha nem lesz népszerű, vagy értékes: mi tesszük azzá. Mi, akik lájkoljuk, akik hozzászólunk, akik nem látunk mögé. Akik nem látjuk a használt, húszéves autó mögött a szülők pénzét; akik nem látjuk a pózolás mögött a szeretetéhes kislányt; akik nem látjuk a New York sapka alatt a kiközösítéstől való félelmet; akik nem halljuk a JBL hangszóróktól a segélykiáltásokat. Egy-egy ,,menőség" sokszor nem azt jelenti, hogy én most az élet császára vagyok, hanem segélykiáltás: nem foglalkoznak velem, nem érzem magam szerethetőnek, nem tartom magam értékesnek, ezért a lájkokba és a követőkbe menekülök, akikre így tehetek szert. A menőség sokszor kényszer, és amíg mi a kirakott melleken, vagy az autók márkáján ámuldozunk, addig lehet, hogy a képen szereplő lány vagy fiú önértékelésének az arra érkező lájkok jelentik az utolsó kapaszkodót az életbe. Ezzel senkit nem akarok lájkolásra sarkallni, sőt, éppen ellenkezőleg: az egész teszt célja az volt, hogy más szemmel tekintsünk ezekre a dolgokra, hiszen a magas pontszámot elérő emberek jellemzően segítségre szorulnak. Szeretném, ha az olvasóim - amellett, hogy jót nevettek a teszten - tisztában lennének a ,,menőség" mögött húzódó okokkal, ami nagy eséllyel elhanyagoltság, önértékelési vagy kötődési problémák, és káros (vagy semmilyen) szülői minta.

Azt gondolom, a nyitottabb szemmel járók közül senkit nem fog váratlanul érni, ami a következő években zúdul a nyakunkba. Az értelmiség körében többé nem divat a gyermekvállalás, az alfa-generációt a képen látható anyukák járatják óvodába, iskolába, nevelik fel éppen ezekben a pillanatokban, amikor ülsz a gép előtt, és ezt olvasod. Azok az anyukák nevelik fel, akik aláfeküdtek az első magas, izmos, tetovált fiúnak, aki több figyelmet szentelt rájuk, mint a telefonjára - és azok az anyukák, akik a hibáik legenyhébb felszínre hozatalánál elküldenek anyádba, akár csak a felső képen látható hölgy. A ,,menőség" tizenöt-húszévente újratermeli önmagát, az alsó képen látható bikinis lány fiában pedig lehet, hogy nemsokára a legnagyobb Ask.fm-celebet tisztelhetjük majd.

Reméljük, sikerült elgondolkodtatni, megnevettetni, szórakoztatni, vagy egy kicsit segíteni, hogy jobban megismerd, elhelyezd magad. Most, hogy a végére értünk a bejegyzésnek, egyetlen kérdésem maradt:

A blogomon további két tesztet találsz itt és itt. Köszönöm a segítséget Timinek, Anginak, Majának, Lilinek és Adrinak, nézzetek be hozzájuk is, megéri!

Így vitáznak azok, akikre ti csillogó szemekkel néztek fel

Amikor a negyven legkártékonyabb magyar influencert soroltam fel nektek, a végén néhányan nevethettek azok közül, akik nem tudják, hogy újságírással foglalkozom. Az utolsó mondatban azt kívántam: bárcsak porrá olthatnám Hirot egy saját készítésű interjúval! Hirot? Őt, magát? Én? Ki vagyok én, és mit tettem le az asztalra, ugye? Ezt az egyszerű kérdést könnyen megválaszolja helyettem a Google és ez a blog, de most egy sokkal fontosabb vitáról szeretnék beszámolni, amit ma délután a BeerSeeWalk oldalán kezdeményeztem.

A BeerSeeWalk egy kéttagú magyar hip-hop együttes, akik széles körben 2010-ben váltak ismertté Picsa című számukkal. Nem soroltam őket a negyven legkártékonyabb magyar influencer közé, sőt, Misshel szemben pozitív példaként hoztam szóba az említett számukat: így kell kőkemény társadalomkritikát írni, ahogy ők! A Picsa valóban elég tiszta tükröt tartott az általános iskolás, szakiskolás lányok elé, de most, nyolc évvel később csalódottan vettem észre a hirdetésükben a hírfolyamomban, hogy egy Gucci című számot adtak ki. Hozzászólásban azzal dicsekednek, hogy az első nap százhetvenezerszer kattintottak rá a YouTube-on, a kedvelések aránya pedig 90 százalék.

Mivel a hozzászólásuk nemrég érkezett, azt gondoltam, válaszként érdemes megosztanom a véleményemet velük:

,,Abból, ha egy előadó a nézettségre és a lájkokra verte a nyálát, még soha, semmi jó nem sült ki."

Megnyomtam az Entert, és folytattam a munkámat, de kisvártatva jött az értesítés: a BSW válaszolt!

Mi a baj ezzel? A hozzászólásommal nem tettem becsmérlő megjegyzést a Gucci című számra. Nem vontam kétségbe azt, hogy valóban százhetvenezerszer kattintottak rá a Guccira az első nap. A nézettség a siker mérőeszköze? Tényleg? Tehát Kasza Tibi a legsikeresebb hazai előadó? Biztosan megáll ez az érv a lábán?

Erre a hozzászólásra ezt reagáltam: ,,El kellene dönteni, hogy a srácok üzletet akarnak csinálni, vagy szöveget írni. Az, hogy céltalan szakiskolás lányok a célközönség, meg a dohánybolti eladó Miranda meg Dzsesszika, aki egy nap tízszer elindítja a JBL hangszóróján ezt az értékelhetetlen szöveget, az egy jól működő üzlet. A jelentéstartalommal bíró dalokhoz pedig szövegírás tartozik. A nézettség, úgy gondolom, nem lehet a siker mérőeszköze, hiszen a mélyebb jelentéssel bíró dalokat sokan nem tudják befogadni. A BSW-s srácok valóban nagyon jó üzleti modellel rendelkeznek, de mintha szöveget írni elfelejtettek volna az elmúlt évtizedben. A szövegírás nem futóverseny. Az üzlet valóban az, de akkor ezt értelmezzük marketingként, és ne hip-hop- vagy popzeneként."

Jött az újabb válasz:

,,A semmire alapozom? De hiszen, leírtam, kik a pontos célközönség, hogyan változott ez, és miért." - válaszoltam. Továbbra sem szidtam a Gucci című számot, viszont azt hozzátettem, hogy nem az emberek 90%-ának tetszik, hanem a nézők 90%-ának. (Aki nem nézi meg a Guccit, az már nem is ember? Ti ezt hogy értelmeznétek?) A szövegírást továbbra sem teljesítményszerűen értékelném, és végképp nem nézettség szerint. Továbbra sem vontam kétségbe, hogy rekordot döntöttek a Guccival, miért kell ezt bizonygatni? Egyáltalán: miért kell a rajongóknak bizonygatni azt, hogy ennyire nézett az új klip?

Hoppá-hoppá, én nem szaroztam, ők viszont már elcsépelt szarnak neveznek valamit! Hogy mit, azt nem tudom, mert szándékosan nem hoztam szóba egyetlen ellenpéldát sem, és az általuk idézett rímre sem dob fel semmit a Google.

Megkértem a BSW-t, hogy ne személyesedjünk: azzal vitatkozzanak, amit írok, és ne a személyemmel! Hajdu B. István sem volt soha első osztályú profi focista, mégis verhetetlen, ha a fociról, taktikákról, csapatok összeállításáról, esélyekről beszélget vele valaki, igaz? Leírtam nekik, hogy valóban nem vagyok olyan jó marketinges, mint ők, de nem értem, hogy ez a vita szempontjából miért lenne fontos. Az a fontos, amit írok. Ha pedig nem tudják megcáfolni, akkor ne személyeskedjenek, és ne meneküljenek a vita elől a hozzászólásuk törlésével.

A sírva nevetős emoji végtelenül komollyá tette a beszélgetést, hát még az a fránya Pages Manager, ami csak úgy random kiszedi a hozzászólásokat, nem igaz?

Hiába kértem, hogy ne személyeskedjünk, hiába dicsértem meg őket, hogy valóban jó marketingesek, ez sem vitt közelebb a célközönség-minőség-nézettség-lájk-körüli vitában az eszméink cseréléséhez. Azt is hiába írtam le, hogy mivel alapoztam meg azt, hogy a 20 éves dohánybolti eladó Mirandáknak és Dzsesszikáknak készült a dal, figyelmen kívül hagyták.

,,Nem mondtuk, hogy azért minőségi, mert sokan nézik" - de hát az előbb a nézettség a siker mérőeszköze volt! Tehát, akkor a Gucci sikeres, csak nem minőségi? Leírtam, hogy csalódtam a BeerSeeWalk-ban, mert nem ezt a tinipicsa-vitakultúrát vártam tőlük, azt gondoltam, nyitottak egy nyilvános vitára egy olyannal, aki ráadásul szerintük nem is ért hozzá. Mármint, a marketinghez.

Erre annyit válaszoltam, hogy az elején valóban nem volt igazam, nem verték a nyálukat, de csak kibújt a szög a zsákból: ez itt már egyértelműen nyálverés. Ha megnézzük, az elején ők kezdtek el cinikuskodni azzal, hogy ,,...annak helye van?" Nem értem, miért nem talált be, hogy a 20 éves dohánybolti eladó Mirandáknak és Dzsesszikáknak készült ez a dal, hiszen az általuk belinkelt statisztikákból is látszik: a kattintók legnagyobb arányban a 18-24 évesek. Miben tévedtem?

Leírtam, hogy a Gucci egyértelműen a primitív, iskolázatlan, alacsonyabb társadalmi rétegből származó embereknek szól, és, tekintve, hogy belőlük van a legtöbb, ezeknek a daloknak szokott lenni a legnagyobb nézettsége. Minél inkább ész nélkül kell valamit lájkolni, annál nagyobb arányban lesz rajta lájk. Kilencven százalékos tetszésaránnyal nem csak ők, hanem a hazai pop-előadók többsége is eldicsekedhetne.

Egy kis szünet után pedig jött a válasz arra, hogy miért nem látjátok a screenshotokon az én üzeneteimet:

Értem, tehát pont volt szabad fél órájuk. Azért törölték ki az első hozzászólást, amikor mélyre ütött az én második kommentem, igaz? A vége csak az lett, amit már a közepénél írtam:

a BeerSeeWalk elmenekült egy nyilvános vita elől.

Jogosan tehetnétek fel a kérdést: ki kíváncsi a BeerSeeWalkra? Mint ahogy a legtöbb bejegyzésemet, ezt is gondolatébresztő céllal írtam. Ennek is szeretnék mögé látni, ezt is el szeretném valahol helyezni.

Előfordult már veletek, hogy olyan emberrel vitatkoztatok az iskolában, aki nagyon népszerű volt? Akit az egész iskola szeretett, pedig emberként sehol nem állta meg a helyét?

Számít-e ilyenkor, hogy igazad van? 
Mennyire fontos, amit mondasz, és mennyire, hogy ki vagy?
Milyen kimenetele lehet egy ilyen vitának, és melyik fél mennyire nyitott a másik eszméjére?
Ugyanezt a vitát vajon megnyernéd vele szemben, ha egy az egy ellen lennétek, egy tanár moderálásával?
Ugyanezt a vitát vajon megnyernéd vele szemben egy fegyelmi tárgyalás-szerű helyzetben, ahol a tanári kar előtt kellene vitatkoznotok?

Egy ilyen helyzetben abszolút nem számít, hogy igazad van-e. Az számít, hogy a véleményed mennyire befogadható a körülöttetek lévők számára. A 20 éves dohánybolti eladó Mirandák és Dzsesszikák gyerekek befolyásolhatóak, ha pedig te vagy az, aki kevésbé befolyásol, kevésbé influencel, akkor hiába van színtiszta igazad, és hiába fontos a szélesebb látókörrel rendelkezőknek az, amit te mondasz. Egy ilyen vitának egyetlen kimenetele lehet: a primitívebb fél vagy megnyeri, vagy ha túl közel jársz az igazsághoz, letilt, vagy szóban személyeskedik, megaláz, vagy fizikailag bántalmaz.

Felkészülési lehetőséggel, egy az egy ellen, egy felnőtt moderálásával már nagyobb szerepe van annak, hogy melyik félnek van igaza. A környezet is rengeteget befolyásol: ha a saját rajongói között van az illető, akkor fontos az ő hergelésük is, hiszen, ha az ő nyelvükön beszélsz, az ő álláspontjukat is képviseled, akkor sokkal inkább azt éreztetheted a másikkal, hogy egyedül van a véleményével. Lehet ezt a vitát úgy értelmezni, hogy hát, odamentem kötekedni, és kitiltottak, és valószínűleg sokan egyet is értenének ezzel, de tényleg ennyi az üzenete ennek a tiltásnak? Nem káromkodtam, nem becsméreltem a megjelent zenét, nem szidtam az embereket, sőt, csendben tűrtem, hogy engem szidjanak. Érdemes megállni a kötekedés-kitiltás szinten?

Egy-egy kártyát azért mind a BeerSeeWalk, mind én a tarsolyban hagytunk. A BSW-s srácok nem dobták be az ászt, ugyanis egész idő alatt úgy vitáztam, hogy nem néztem meg a Gucci című videoklipet, nem hallgattam meg a számot. Miért nem idéztek belőle? Miért nem írták azt, hogy hallgassam meg, mielőtt hozzászólok? Miért nem vetették a szememre, hogy talán nem kéne ítélkeznem, amíg nem ismerem? Egyáltalán:

miért maradhattam vitaképes anélkül, hogy ismertem volna ezt a zenét belülről?

Az én paklimban is maradt egy Joker: a srácok befotózott statisztikája szerint ők elsősorban a 18-24 éves korosztálynak köszönhetik rekordszintű népszerűségüket. Mégis miért nem lépnek fel szinte soha egy egyetemi buliban, fesztiválon sem? Sem a LEN-en, sem a BME-napokon, sem a Bölcsész Napokon, és máshol sem találkoztam velük, pedig egy nap alatt százhetvenezer kattintás azért itt is indokolná a haknit a sok vidéki kisvárosi diszkó mellett. Vagy mégiscsak lehet abban valami, hogy a primitív, iskolázatlan, alacsonyabb társadalmi rétegből származó emberek körében értelmezhető ez a nagy arányú népszerűség?

A Gucci című szám megjelenését eddig egyetlen ismerősöm kedvelte: egy általános iskolás lány.

A bohóc

Érdekes ember a bohóc. Vannak, akik nevetnek rajta, vannak, akik félnek tőle, és mindenki észreveszi őt. Általában fiú, jellegzetes megjelenéséről lehet felismerni. Nem találja a helyét, a szerepét, nem jó se artistának, se akrobatának, nem tud semmilyen mutatványt. Bárki által pótolható, aki hajlandó magára ölteni a jelmezét. Igazán a beteg gyerekeket sem gyógyítja meg, igazán a horrorfilmekben sem ijedünk meg tőle, pedig a társadalom minden követ megmozgat, hogy hasznát vegye szerencsétlen bohócnak, de ez egy reménytelen küzdelem, hiszen ő csak egy bohóc.

A bohócot az teszi igazán bohóccá, hogy ezt a jelmezt nem veti le. Nem meri levetni a húszas, harmincas éveiben sem. A bohóc egy olyan fiú, aki már nem tizenéves, de továbbra is hasonlóan néz ki.

Bohóc.

A bohóc tehát nem tini, de ennek ellenére sem meri levetni az egyensapkát, a jellegzetes szakadt nadrágot, az egyenkabátot és a jelmez többi részét. Gyakran visel napszemüveget fényszegény környezetben is. Testtartása jellemzően feszült. Természetes kiegészítője az iPhone, amit társaságban sem mer eltenni. A bohóc jelmeze alatt ugyanis valami olyan dolog van, amivel én sem dicsekednék a helyében! Önképe, személyisége fejletlen, igényel egy ál-személyiséget, ami kitölti a benne tátongó űrt. Ő lenne a legszürkébb, legunalmasabb, legesetlenebb akrobata, tudja ezt nagyon jól, így inkább beállt bohócnak. Akaratlanul áll ki amellett, hogy egy magára adó nőnek igenis számítson a külső! Mert egy bohóc oldalán való megjelenés, az azért sok dologról árulkodik.

A bohóc fél. Kétségbe van esve. Bármit megtenne azért, hogy elrejtse mit érez, hogyan tekint magára, és mit ad ő a világnak. Viselkedésével azt üzeni: én is olyan vagyok, mint a többiek! Én is érek annyit mint a többiek! Be akarok illeszkedni közétek! Jó ez így? Mélyen, belül a bohóc jobb akar lenni akrobata társainál, de nincsenek meg az eszközei hozzá.

Nincs stílusa.

Nem tud felöltözni olyan helyről, ahol a bohócjelmezt magának kellene összeállítania. Azt, amit más bohócokon lát, elégnek tartja; csak hogy elrejtse, nem ért a divathoz. A bohóc rendkívül alkalmazkodó embertípus. Jellemzően becsicskul a környezetének: olyanná válik, amilyennek éppen látni akarják őt. Igyekszik ezt úgy közvetíteni a fiatalabbak számára, hogy azért ilyen, mert megteheti, de a becsicskulás egyértelmű. Teljesen mindegy, hogy a sapkán éppen a Swag, az Obey, a BP, vagy a NY feliratnak kell lennie, a bohóc mindig alázatosan követi a környezete utasításait.

A bohóc kellékei.

Azt csinálja, amit mondanak neki, mert ez kell ahhoz, hogy lájkolják. Ha a többi bohóc az orrát túrná, és azt látná rajtuk, hogy ez a viselkedés lájkolható, azt is megtenné. Hogyne tenné meg? Hiszen arra is képes, hogy megalázza, megszégyenítse az akrobatákat, ha a közönségnek éppen ez tetszik! Önmagában nem lájkolható, de ilyenkor az emberek gyakran visszatapsolják. A közönségnek szüksége van arra, hogy a színpadon azt lássák: az értéktelen is érvényesülhet az értékes felett. A 21. század emberének ez az első számú szellemi igénye. Ez kielégíti, megnyugtatja őt, ettől magát is értékesebbnek érzi.

A bohóc nem csak a közönsége talpát nyalja. Annak ellenére, hogy a fiatal lányok ízlése rendkívül eltér egymástól, a bohóc közülük csak nagyon kevésnek tetszik, pedig valójában ez az első számú célja. Mindenki az akrobatákra bukik, így a bohóc kénytelen a tapasztalatlan lányok figyelmére utazni, az övéket a legegyszerűbb felkelteni egy ilyen jelmezzel, hiszen ők még újak a cirkuszban. Instagram-élőzik, kelleti magát, jobbra-balra ugrál a színpadon, hogy jobban lássák. A lányok, akiknek tetszik a műsor, általában maguk is megfelelési kényszerben szenvednek és úgyanígy a környezetük csicskái. Gyenge lábakon állnak: egy erősebb bohóccal még akár el is szöknének otthonról. Majd lesz valahogy. 

Amint egy kis figyelmet kap, az álarc mögött lefagy a mosoly a bohóc arcáról: hirtelen elkezdi lekezelni ezeket a nézőket, tárgyként tekinteni rájuk. Észreveszi, hogy egy akrobata ügyesen bánik a nála magasabb, vagy a ducibb lányokkal, addig egy bohóc nem teheti meg, hogy nála magasabb, vagy a bohócjelmeztől elütő külsejű lányt választ. Nem teheti meg, nem engedheti meg magának. Érdekes, igaz? A primitív közönség csukott szemmel tapsol: úgy látják, ezek a lányok nem méltóak a bohóchoz. Valójában pedig a bohóc van abban a kényszerhelyzetben, hogy nem választhat közülük, különben kinevetik őt. Rettenetesen fél a közönség ítéletétől, gyakran gúnyolódik ezeken a lányokon, nála magasabb nőhöz pedig hozzá sem mer szólni. Kényszerhelyzetben van. Behatárolt tulajdonságokkal rendelkező, vagy adott tulajdonságok nélküli lányt kell választania, hogy a közönsége ne vesse meg őt. Ha egy nála magasabb, vagy szélesebb lányt hívna a színpadra, a közönség felállna, és kimenne a teremből.

Nagyon sokan irigylik a bohócokat. Pedig, gondoljunk bele: mi kell ahhoz, hogy valaki bohóccá váljon? Elsősorban az, hogy ne akarjon fejlődni. Ez mindenképp szükséges, hiszen, ha fejlődőképes lenne, akkor középsuli után, vagy az egyetemen már levette volna a jelmezét. Másrészt, kell egy ostoba szülő, aki pénzben méri a szeretetet, törődést. Nélküle a bohóc meztelen lenne: a jelmezét soha nem magának köszönheti, mindig a szülőnek, ahogy a lakhatást is. Harmadrészt, függőségre való hajlam kell hozzá. A bohóc, amellett, hogy az egyik szülőjétől függ, hajlamosabb drogfüggőségre, Instagram- és Snapchat-függőségre, mint más emberek. Mivel önállóan nem tartja magát méltónak a környezetéhez, vásárlásfüggésre való hajlama is erősebb, de erre általában nincs pénze, emiatt gyakran frusztrált. Az lenne a logikus, ha azt gondolnánk, hogy a bohóc irigyli a sok pénzt kereső embereket, akik olyan szaktudással rendelkeznek, amire szükség van, de tévednénk. Őket nézi le leginkább! Azok után sóvárog, akik hasonlóan önállótlanok, az emberek mégis azt gondolják róluk a képernyőn, hogy mindent megtehetnek. Nem pénzre van szüksége: azzal is tökéletesen beérné, ha csak úgy tűnne, mint aki bármit megtehet.

A bohóc amennyire frusztrált, legalább annyira egyszerű és naiv. Ha segget vagy melleket lát, azonnal lájkol. Annyira ostoba, hogy egyszerű optikai trükkökkel is megvezethető, egy-egy pucsítás látványától képes hasra esni a színpadon. A közönség ilyenkor csendben együttérez, néhányan a homlokukhoz csapnak: hű, ettől én is hasra esnék! Az ember azt hinné, a bohóc a katasztrófafilmek láttán is minden egyes alkalommal elhiszi, hogy a Földbe meteor csapódik, a hurrikán elsöpri fél Amerikát, és szétszakad az ózonréteg, hiszen az Instagramon minden optikai csalódást elhisz. Nem véletlen, hiszen ő maga is egy optikai csalódás: mivel már huszon-, vagy harmincéves, az emberek elhiszik róla, hogy már önállóan keresi a pénzét, hogy már tapasztalt, hogy bátor, hogy ő képvisel valamit. A jelmeznek köszönhetően anyu vagy apu önállótlan, életképtelen fiáról senkinek nem fog eszébe jutni az, hogy ő nem kellett akrobatának, nem kellett artistának, és ehhez hozzátesz az is, hogy arcát szinte mindig képernyő takarja. A képernyő tökéletesen leplez bármilyen érzelmet, és elvonja a figyelmet arról, ha valakiben nincsenek érzelmek. Amíg a képernyő takar, gondolkodni sem kell; az emberek pedig nem támasztanak semmilyen elvárást, igényt a bohóc felé. Ez egy nagyon kényelmes állapot. Vesztes vagy, és az emberek nem tudják, hogy vesztes vagy.

(Forrás: Pinterest)

A cirkusz szombaton és vasárnap hajnalban a legforgalmasabb. Ilyenkor egy percre úgy tűnhet, mintha több lenne a színpadon a bohóc, mint az artista. A képernyőkön megjelennek a komolyba, csinosba öltözött bohócok, kissé eltérő jelmezben, de továbbra is ugyanazzal az érzelemmentes tekintettel. Ez a párzási időszak: reggelig a színpadra lépnek az első sorokból az öntudatlanná vált, de tapasztalatlan lányok, és kezdődik a ráadás. A bohóc kilép a pornóoldal mögül, és a maga bice-bóca módján megpróbálja valóra váltani az előrecsomagolt vágyait.

Vajon milyen apák válnak majd a bohócokból? Egy huszon-, vagy harmincéves embernél ez egy lényeges kérdés. Vajon kiégett, megkeseredett, igénytelen felnőttek válnak belőlük? Fokozza majd a frusztrációjukat, ha a környezetükben egyre többen válnak meg a jelmezüktől? Az idő múlásával bátrabban mutatkoznak egy öreg, de márkás autó volánja mögül, mint anélkül? Alighanem, ezekre mind igen a válasz. Az igazi kérdés inkább az, hogy a bohóc újratermeli-e önmagát. Hogy lesz-e annyi öntudatlan kislány, aki gyereket szül egy bohócnak. És, ha lesz, az ő jelmezük mögött vajon mi lesz.