2018. február 27., kedd

Így vitáznak azok, akikre ti csillogó szemekkel néztek fel

Amikor a negyven legkártékonyabb magyar influencert soroltam fel nektek, a végén néhányan nevethettek azok közül, akik nem tudják, hogy újságírással foglalkozom. Az utolsó mondatban azt kívántam: bárcsak porrá olthatnám Hirot egy saját készítésű interjúval! Hirot? Őt, magát? Én? Ki vagyok én, és mit tettem le az asztalra, ugye? Ezt az egyszerű kérdést könnyen megválaszolja helyettem a Google és ez a blog, de most egy sokkal fontosabb vitáról szeretnék beszámolni, amit ma délután a BeerSeeWalk oldalán kezdeményeztem.

A BeerSeeWalk egy kéttagú magyar hip-hop együttes, akik széles körben 2010-ben váltak ismertté Picsa című számukkal. Nem soroltam őket a negyven legkártékonyabb magyar influencer közé, sőt, Misshel szemben pozitív példaként hoztam szóba az említett számukat: így kell kőkemény társadalomkritikát írni, ahogy ők! A Picsa valóban elég tiszta tükröt tartott az általános iskolás, szakiskolás lányok elé, de most, nyolc évvel később csalódottan vettem észre a hirdetésükben a hírfolyamomban, hogy egy Gucci című számot adtak ki. Hozzászólásban azzal dicsekednek, hogy az első nap százhetvenezerszer kattintottak rá a YouTube-on, a kedvelések aránya pedig 90 százalék.



Mivel a hozzászólásuk nemrég érkezett, azt gondoltam, válaszként érdemes megosztanom a véleményemet velük:

,,Abból, ha egy előadó a nézettségre és a lájkokra verte a nyálát, még soha, semmi jó nem sült ki."

Megnyomtam az Entert, és folytattam a munkámat, de kisvártatva jött az értesítés: a BSW válaszolt!


Mi a baj ezzel? A hozzászólásommal nem tettem becsmérlő megjegyzést a Gucci című számra. Nem vontam kétségbe azt, hogy valóban százhetvenezerszer kattintottak rá a Guccira az első nap. A nézettség a siker mérőeszköze? Tényleg? Tehát Kasza Tibi a legsikeresebb hazai előadó? Biztosan megáll ez az érv a lábán?

Erre a hozzászólásra ezt reagáltam: ,,El kellene dönteni, hogy a srácok üzletet akarnak csinálni, vagy szöveget írni. Az, hogy céltalan szakiskolás lányok a célközönség, meg a dohánybolti eladó Miranda meg Dzsesszika, aki egy nap tízszer elindítja a JBL hangszóróján ezt az értékelhetetlen szöveget, az egy jól működő üzlet. A jelentéstartalommal bíró dalokhoz pedig szövegírás tartozik. A nézettség, úgy gondolom, nem lehet a siker mérőeszköze, hiszen a mélyebb jelentéssel bíró dalokat sokan nem tudják befogadni. A BSW-s srácok valóban nagyon jó üzleti modellel rendelkeznek, de mintha szöveget írni elfelejtettek volna az elmúlt évtizedben. A szövegírás nem futóverseny. Az üzlet valóban az, de akkor ezt értelmezzük marketingként, és ne hip-hop- vagy popzeneként."

Jött az újabb válasz:


,,A semmire alapozom? De hiszen, leírtam, kik a pontos célközönség, hogyan változott ez, és miért." - válaszoltam. Továbbra sem szidtam a Gucci című számot, viszont azt hozzátettem, hogy nem az emberek 90%-ának tetszik, hanem a nézők 90%-ának. (Aki nem nézi meg a Guccit, az már nem is ember? Ti ezt hogy értelmeznétek?) A szövegírást továbbra sem teljesítményszerűen értékelném, és végképp nem nézettség szerint. Továbbra sem vontam kétségbe, hogy rekordot döntöttek a Guccival, miért kell ezt bizonygatni? Egyáltalán: miért kell a rajongóknak bizonygatni azt, hogy ennyire nézett az új klip?

Hoppá-hoppá, én nem szaroztam, ők viszont már elcsépelt szarnak neveznek valamit! Hogy mit, azt nem tudom, mert szándékosan nem hoztam szóba egyetlen ellenpéldát sem, és az általuk idézett rímre sem dob fel semmit a Google.

Megkértem a BSW-t, hogy ne személyesedjünk: azzal vitatkozzanak, amit írok, és ne a személyemmel! Hajdu B. István sem volt soha első osztályú profi focista, mégis verhetetlen, ha a fociról, taktikákról, csapatok összeállításáról, esélyekről beszélget vele valaki, igaz? Leírtam nekik, hogy valóban nem vagyok olyan jó marketinges, mint ők, de nem értem, hogy ez a vita szempontjából miért lenne fontos. Az a fontos, amit írok. Ha pedig nem tudják megcáfolni, akkor ne személyeskedjenek, és ne meneküljenek a vita elől a hozzászólásuk törlésével.


A sírva nevetős emoji végtelenül komollyá tette a beszélgetést, hát még az a fránya Pages Manager, ami csak úgy random kiszedi a hozzászólásokat, nem igaz?

Hiába kértem, hogy ne személyeskedjünk, hiába dicsértem meg őket, hogy valóban jó marketingesek, ez sem vitt közelebb a célközönség-minőség-nézettség-lájk-körüli vitában az eszméink cseréléséhez. Azt is hiába írtam le, hogy mivel alapoztam meg azt, hogy a 20 éves dohánybolti eladó Mirandáknak és Dzsesszikáknak készült a dal, figyelmen kívül hagyták.

,,Nem mondtuk, hogy azért minőségi, mert sokan nézik" - de hát az előbb a nézettség a siker mérőeszköze volt! Tehát, akkor a Gucci sikeres, csak nem minőségi? Leírtam, hogy csalódtam a BeerSeeWalk-ban, mert nem ezt a tinipicsa-vitakultúrát vártam tőlük, azt gondoltam, nyitottak egy nyilvános vitára egy olyannal, aki ráadásul szerintük nem is ért hozzá. Mármint, a marketinghez.


Erre annyit válaszoltam, hogy az elején valóban nem volt igazam, nem verték a nyálukat, de csak kibújt a szög a zsákból: ez itt már egyértelműen nyálverés. Ha megnézzük, az elején ők kezdtek el cinikuskodni azzal, hogy ,,...annak helye van?" Nem értem, miért nem talált be, hogy a 20 éves dohánybolti eladó Mirandáknak és Dzsesszikáknak készült ez a dal, hiszen az általuk belinkelt statisztikákból is látszik: a kattintók legnagyobb arányban a 18-24 évesek. Miben tévedtem?

Leírtam, hogy a Gucci egyértelműen a primitív, iskolázatlan, alacsonyabb társadalmi rétegből származó embereknek szól, és, tekintve, hogy belőlük van a legtöbb, ezeknek a daloknak szokott lenni a legnagyobb nézettsége. Minél inkább ész nélkül kell valamit lájkolni, annál nagyobb arányban lesz rajta lájk. Kilencven százalékos tetszésaránnyal nem csak ők, hanem a hazai pop-előadók többsége is eldicsekedhetne.


Egy kis szünet után pedig jött a válasz arra, hogy miért nem látjátok a screenshotokon az én üzeneteimet:


Értem, tehát pont volt szabad fél órájuk. Azért törölték ki az első hozzászólást, amikor mélyre ütött az én második kommentem, igaz? A vége csak az lett, amit már a közepénél írtam:

a BeerSeeWalk elmenekült egy nyilvános vita elől.

Jogosan tehetnétek fel a kérdést: ki kíváncsi a BeerSeeWalkra? Mint ahogy a legtöbb bejegyzésemet, ezt is gondolatébresztő céllal írtam. Ennek is szeretnék mögé látni, ezt is el szeretném valahol helyezni.

Előfordult már veletek, hogy olyan emberrel vitatkoztatok az iskolában, aki nagyon népszerű volt? Akit az egész iskola szeretett, pedig emberként sehol nem állta meg a helyét?

Számít-e ilyenkor, hogy igazad van? 
Mennyire fontos, amit mondasz, és mennyire, hogy ki vagy?
Milyen kimenetele lehet egy ilyen vitának, és melyik fél mennyire nyitott a másik eszméjére?
Ugyanezt a vitát vajon megnyernéd vele szemben, ha egy az egy ellen lennétek, egy tanár moderálásával?
Ugyanezt a vitát vajon megnyernéd vele szemben egy fegyelmi tárgyalás-szerű helyzetben, ahol a tanári kar előtt kellene vitatkoznotok?

Egy ilyen helyzetben abszolút nem számít, hogy igazad van-e. Az számít, hogy a véleményed mennyire befogadható a körülöttetek lévők számára. A 20 éves dohánybolti eladó Mirandák és Dzsesszikák gyerekek befolyásolhatóak, ha pedig te vagy az, aki kevésbé befolyásol, kevésbé influencel, akkor hiába van színtiszta igazad, és hiába fontos a szélesebb látókörrel rendelkezőknek az, amit te mondasz. Egy ilyen vitának egyetlen kimenetele lehet: a primitívebb fél vagy megnyeri, vagy ha túl közel jársz az igazsághoz, letilt, vagy szóban személyeskedik, megaláz, vagy fizikailag bántalmaz.

Felkészülési lehetőséggel, egy az egy ellen, egy felnőtt moderálásával már nagyobb szerepe van annak, hogy melyik félnek van igaza. A környezet is rengeteget befolyásol: ha a saját rajongói között van az illető, akkor fontos az ő hergelésük is, hiszen, ha az ő nyelvükön beszélsz, az ő álláspontjukat is képviseled, akkor sokkal inkább azt éreztetheted a másikkal, hogy egyedül van a véleményével. Lehet ezt a vitát úgy értelmezni, hogy hát, odamentem kötekedni, és kitiltottak, és valószínűleg sokan egyet is értenének ezzel, de tényleg ennyi az üzenete ennek a tiltásnak? Nem káromkodtam, nem becsméreltem a megjelent zenét, nem szidtam az embereket, sőt, csendben tűrtem, hogy engem szidjanak. Érdemes megállni a kötekedés-kitiltás szinten?

Egy-egy kártyát azért mind a BeerSeeWalk, mind én a tarsolyban hagytunk. A BSW-s srácok nem dobták be az ászt, ugyanis egész idő alatt úgy vitáztam, hogy nem néztem meg a Gucci című videoklipet, nem hallgattam meg a számot. Miért nem idéztek belőle? Miért nem írták azt, hogy hallgassam meg, mielőtt hozzászólok? Miért nem vetették a szememre, hogy talán nem kéne ítélkeznem, amíg nem ismerem? Egyáltalán:

miért maradhattam vitaképes anélkül, hogy ismertem volna ezt a zenét belülről?

Az én paklimban is maradt egy Joker: a srácok befotózott statisztikája szerint ők elsősorban a 18-24 éves korosztálynak köszönhetik rekordszintű népszerűségüket. Mégis miért nem lépnek fel szinte soha egy egyetemi buliban, fesztiválon sem? Sem a LEN-en, sem a BME-napokon, sem a Bölcsész Napokon, és máshol sem találkoztam velük, pedig egy nap alatt százhetvenezer kattintás azért itt is indokolná a haknit a sok vidéki kisvárosi diszkó mellett. Vagy mégiscsak lehet abban valami, hogy a primitív, iskolázatlan, alacsonyabb társadalmi rétegből származó emberek körében értelmezhető ez a nagy arányú népszerűség?

A Gucci című szám megjelenését eddig egyetlen ismerősöm kedvelte: egy általános iskolás lány.

29 megjegyzés:

  1. Üzletet is akarnak és szöveget is. Ha ismernéd a srácokat (az itt olvasható szövegből sajnos nekem nem ez jött le), akkor tudhatnád, hogy a legutóbbi dalaik eszméletlenül jók lettek, szövegileg mindenképp. A srácoktól hiányolták a Picsa féle zenét, ezért gondolom én, készítettek egyet, aminek a szövege.. hasonló tükröt állít az emberek felé, mint a Picsa. Én megértem, ha valakinek nem tetszik, vagy nem érti miről szól, de az, hogy Te körülbelül minden kis apróságba belekötöttél.. meg megmagyaráztad a megmagyarázhatatlant is az számomra (is) kicsit sok.

    A fiúk megköszönték azt, hogy ennyien meghallgatták a dalukat és azoknak a többségének tetszett. Ebben számomra semmi "nyálverés" nem volt. Ha neked igen.. hát nemtudom. Valamibe bele kell kötni, körülbelül ezt éreztem az egész "vita" alatt.

    A primitív, iskolázatlan célközönséggel pedig abszolút nem értek egyet. Nem tartom magam egyiknek sem, mégis tetszik a szám. Ez ízlés kérdése, stílus kérdése és nem az iskolázottságon vagy iskolázatlanságon múlik.

    Na mindegy. A BSW srácok jól tették, hogy kitettek. Akár jó szándékkal akartál rájuk írni, akár nem, eléggé szőrszálhasogató kötekedésnek tűnt az egész.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Üzlet és szöveg ritkán fér meg egymás mellett, és egyszerűbb a jelentéstartalmat feladni az üzlet kedvéért, mint minőségi szöveget írni. Legalább annyival egyszerűbb, mint tiltani a vitapartnert ahelyett, hogy meggyőznénk.

      Az ,,amíg nem ismered őket, addig ne ítélkezz"-dologgal abszolút nem tudok mit kezdeni. Kérlek, olvasd ez az önsajnálatról szóló írásomat, ott elmagyarázom, hogy ez miért nem helytálló.

      A srácok, akik hiányolták a Picsa-féle szöveget, továbbra is hiányolják. Olvasd el a hozzászólásokat, bőven vannak olyanok, akiket még nem tiltottak ki, és az old school-stílust igénylik, ráadásul az ő hozzászólásaik kapják az egyik legtöbb kedvelést.

      Többször is leírtam, hogy nem szidtam a Gucci című számot, de innentől már nem fogom, ha nem elég egyértelmű, olvasd el mégegyszer. Nyilván egyik ember sem fogja magáról azt kijelenteni, hogy "én primitív vagyok és iskolázatlan", akkor sem, ha valóban így van, így kár is bizonygatni az ellenkezőjét.

      Stílushoz meg ajánlom neked ezt:

      http://felnottszemmel.blogspot.hu/2018/02/a-bohoc.html

      Ebből meg fogod érteni, mit jelent a stílustalanság. ;)

      Törlés
    2. Rövidre fogom, ha nem gond. ^^.
      Első két bekezdés: Sajnos nem értek veled egyet. Ami nem is baj, szerintem.

      Láttam, olvastam, egyetértek veled, nem szidtad a számot. Viszont akkor is kötekedtél. Szerintem.

      A bohóc című bejegyzéseddel pedig egyetértek. Viszont ha jól gondolom, nem a zenéről írtál abban a bejegyzésben. Köze nincs a kettőnek egymáshoz, de lehet hogy mégegyszer el kéne olvasnom, mert már fáradok.

      Utoljára pedig: mindig is irigykedtem azokra, akik ennyire bőven kitudják fejezni magukat. :D

      További jó szerkesztést.

      Törlés
    3. Lehet kötekedésnek értelmezni, de az akkor is vitathatatlan, hogy a cinizmus tőlük indult, és az, hogy a nézettség az értékmérő, szerintem nem való egy alkotó szájába.

      Valóban nem a zenéről írtam, hanem a stílusról. Azt írtad, az, hogy valaki szereti-e őket, stílus kérdése, ezért hoztam szóba azt, hogy számomra mit jelent a stílus. Ahogyan a ruháknál azt, hogy önállóan is össze tudsz válogatni egy random turiból jól összeillő darabokat, a szövegnél azt, hogy önálló gondolatokkal színesíted az alkotást, nem pedig olyanokkal, amit a közönséged a szádba ad.

      Törlés
    4. Olvasd el a legnépszerűbb, legkedveltebb hozzászólásokat, amik ugyanahhoz a poszthoz érkeztek! Továbbra is úgy gondolod, hogy az volt a problémájuk, hogy valaki szidja a számot? Továbbra is úgy gondolod, hogy jogos volt a kitiltásom, a legnépszerűbb hozzászólókat, - akik becsmérelik a zenét - pedig nem kell kitiltani?

      Törlés
  2. Nem vagyok én döntőbíró, nem hallottam a számot sem. Téged kedvellek mint blogger. De. Ez kötekedés. És lehet nem szidtad a számot, de becsmérelted a teljesítményüket. Még szép, hogy büszkék a számokra - én is az lennék. És igen, még szép hogy úgy válaszoltak, ahogy. Én sem válaszoltam volna másképp. Mondom ezt úgy, hogy tényleg kedvelem a legtöbb bejegyzésedet, de ez olyan feleslegesen futott kör volt, aminek se eleje se vége, hergeled őket... ez nem szép. És véleményem szerint indokolatlan is. No de mindegy is, a Világ forog tovább, és ennyi :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha van százhetvenezer lyukas garasom, neked meg ezer forintod, akkor jó szemmel néznéd, ha büszkélkednék? Azt gondolom, azért tartod feleslegesnek, mert nem érted, mi volt a problémám, miért nyitottam vitát. A nézettség, különösen a YouTube esetében nem lehet értékmérő semmilyen szempontból, hiszen a legtöbbször a legegyszerűbben befogadható tartalmakat nézik meg, azokat, amikhez a legkevesebbet kell gondolkodni. Így ez olyan hatást kelt, mintha azzal dicsekednék, hogy bizony, az én garasaim lyukasok, úgyhogy, ha te a forintoddal fizetni tudsz a boltban, én meg nem, az elhanyagolható. Érted, mi a különbség? :)

      Törlés
    2. Igen, értem, mire gondolsz, de én relativ sok Youtubert követek, és számtól függetlenül szinte mindenkire igaz az, hogy dolgoznak azzal, amit feltesznek aztán a netre. Ahogy te is dolgozol a te cikkeiden. Szóval nekem kicsit olyan becsmérlés ez, amihez senkinek semmi joga, mert lehet, hogy olyan a szöveg, ami csak egy bizonyos korosztálynak szól, na és? Lehet neked x neki meg y követője van, na és? Te is büszke vagy az eredményeidre, mert miért ne lennél, mindenki büszke a sajátjára, igy ő(k) is. És egyértelműen senkinek sem esik jól a negativ komment, és rajtuk nem is azt vettem észre, hogy mondjuk ne korrektül válaszolnának erre.

      Törlés
    3. Nyilvános tartalmat úgy becsmérlek, ahogy akarok, mint ahogy ők is azt tiltanak ki, akit akarnak.

      Niki, itt nem a becsmérlésen-tiltáson van a hangsúly. Nézd már meg a hozzászólásokat most! A legkedveltebb, legnépszerűbb hozzászólások mind olyanok, amik szerinted becsmérlőek, ugyanis lehúzzák az új dalt. Ők viszont nincsenek kitiltva, mert nem világítottak rá olyan dolgokra, amikre én igen. :) Azzal, hogy valamiről leírom, hogy szar, nem lehet mit kezdeni, ha viszont leírom, hogy MIÉRT szar, az már mélyebbre hatol, amint látod.

      A nézettséget, mint eredményt továbbra sem tudom elfogadni. Ha Pistike ordibál Julcsikával az iskolában a folyosón, és leköpi, megüti, azt az ott lévők közül a legtöbben fogják megnézni. Ha Julcsika balettelőadását meghirdetik a tornaterembe délután 2-re, azt annyian nem fogják megnézni. Pistike vajon készült annyit, mint Julcsika? Nem, mégis többen megnézték. Érted, miért nem helytálló a büszkeség, és miért nem korrekt a tiltás?

      Ha elolvasod a legfölül lévő hozzászólást a BSW posztjánál, láthatod, hogy mások is szóvá tették azt, hogy a srácok kizárólag azzal tudnak visszavágni, hogy "hozzá nem értők" azok, akik ellentmondanak nekik. Nagyon sokan kedvelik ezeket a hozzászólásokat. Mit gondolsz, miért?

      Törlés
  3. Ezen az elven az Artisjus-nak sem azoknak kellene kifizetnie a szerzői jogdíjakat, akiknek a legtöbb eladása, lejátszása, stb volt egy adott évben, hanem egy szakmai zsűrinek kellene odaítélni azt. De mi alapján? Kérjük fel Dr. J. Evans Pritchard-ot?
    A közönség dönt. Ez akár tetszik nekünk, akár nem.
    Ha átevezek kicsit az irodalom területére, mindig a legjobbnak tartott, az irodalomra hatást gyakorló írók a legolvasottabbak, legtöbbet eladott példánnyal rendelkezőek?
    Ugyanez érvényes a filmekre is. A populáris alkotások nem véletlenül populáris alkotások. És igen. Ebben az esetben a Like-ok, elérések, kedvelések száma a mérvadó.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De itt nem a lemezeladásról van szó, hanem nézettségről. A lemez megvétele magában foglalja azt, hogy azért veszi meg valaki, azért fizet érte, mert az a lemez tetszik neki. Itt pedig, ahogyan a legnépszerűbb hozzászólásokból kiderül, a közönségnek ez nem tetszett, nem azért nézték meg, mert ennyi ember lenne érte hajlandó fizetni. Ettől más az Artisjus, mint a YouTube, és ezért nincs értelme összehasonlítani elvszerűen.

      A közönség dönt, de én is a közönség része vagyok, azok is a közönség részei, akik leírták, hogy ez értékelhetetlen, és azok is a közönség részei, akik ezeket a hozzászólásokat a legnépszerűbbé tették. Nem véletlen van alig-alig olyan a legtöbb lájkot kapott hozzászólások között, hogy "Ez jó lett srácok! Ezért meg ezért lett jó, imádtam!"

      Törlés
    2. Az Artisjus nem kizárólag eladás után fizet, hanem lejátszás után is.
      A Like-vadászat meg mára iparággá nőtte ki magát, nagyon sokan építenek erre, amikor belevágnak valamibe. Azzal pedig, hogy Te is kiemeld őket, csak segítesz nekik ebben :)
      Én, ha valami nem tetszik, figyelmen kívül hagyom. Nem foglalkozom vele, és nem készítek róla posztot.
      Ebből a szemszögből nézve, te pont azt használod ki, és vonzol be embereket a blogodra, hogy olyan véleményeket fogalmazol meg, amelyekről tudod, hogy vitát fognak gerjeszteni. Így nézve, ez jobb, mint amire fel akarod hívni a figyelmet?

      A másik, miután finoman szólva is leszóltad a srácok hallgatóságának IQ-ját, miért vársz el olyan véleményt, ahol ki is fejtik, miért tetszik nekik. A Despacito is megér egy imát, ettől még világsláger lett. Ahogyan anno a Dá-dá-dá és a The Ketchup Song is.

      Szerintem vannak jobb dolgok is, amelyekkel foglalkozni lehet. :)
      További kellemes kellemetlenkedést! :)

      Törlés
    3. És nem utolsó sorban, anno a Star Trek-et, a Star Wars-t és alapból minden képregényt leszólt a szakma, és magukat komolnyak tartó emberek. ;)

      Világbéke <3
      #világbéke

      Törlés
    4. Leírtam, hogy innentől kezdve ez egy üzlet. Marketingben nagyon jók a srácok, de a kritikák nem is a bizniszt érik, hanem a szövegírást. Érdemes elválasztani a kettőt egymástól.

      http://felnottszemmel.blogspot.com/2017/12/maga-is-ezt-mondja-mindig-ugye-mrs.html

      Itt, és a február 11-ei írásomban megcáfolom azt, hogy ne foglalkozz azzal, ami nem tetszik. Az elved alapján egyébként semmivel nem kellene foglalkoznunk, ami nem tetszik, és százezrekre van befolyással, igaz?

      Valóban, gondolatébresztő, sokszor vitát gerjesztő témákat választok. Úgy gondolom, jobb, ha beszélgetünk erről, előrébb visz minket, fejleszt.

      A srácok közönségének IQ-jába többször is beletapostam, igen. Éppen ez volt az, ami miatt tiltottak, ezzel vettem át tőlük az irányítást, ez hiányzik azokból a becsmérlő kommentekből, amiket viszont békén hagytak. Luis Fonsi meg nem hiszem, hogy arra verte a nyálát, hogy hány ezren nézték meg a Despacitot, egyszerűen csak hátradőlt, és élvezte, az az üzlet enélkül is ment. ;) Ráadásul a Despacito díjakat is bezsebelt, amikre okkal lehet(ne) büszke.

      Ha ajánlasz olyan témákat, amikről szívesen olvasnál az oldalamon, szívesen veszem! :)

      Törlés
    5. Nem olvastam végig a blogodat, egyszer talán.

      Hogy kinek mivel érdemes foglalkoznia, azt én nem mondhatom meg. Persze, jó lenne, ha az embereket is érdekelnék azok a problémák, mint amelyek engem is, viszont ezt nem várhatom el senkitől. Ez az átkozott sokszínűség, amire annyira büszkék vagyunk. :)
      Az ilyen témák, hogy ki milyen szinten mit teljesít, számomra teljesen érdektelenek. (Viszont legalább most már tudom, ki a Despacito előadója :D Annyira nem érdekelt a dolog, hogy rá se gugliztam.)
      Mások életébe való beleavatkozás, emberek értelmi képességének megkérdőjelezése nem tisztem. Egyrészt nem vagyok szakképzett elmeorvos. Másrészt, azért, mert valaki életét inkább a vágyai határoznak meg, mint az értelem, még nem jelenti azt, IQ-ilag kevesebb van neki. És eleve nem szeretem, ha megkérdőjelezik valakinek az értelmi képességeit, még akkor sem, ha viccként ül. (Mi az? 100 méter és 80 az IQ-ja - asszem ismerős)

      Ahogy fentebb már írtam, foglalkozz azzal, amivel szerinted foglalkozni érdemes. Ha ezekkel a srácokkal, plázapicsákkal és a többivel, akkor foglalkozz azzal. Ha úgy érzed, ez a jelenség, viselkedési forma probléma, akkor érdemesebb előbb annak utánajárni, minek a következménye ez a viselkedés. Megértés, elfogadás. ;)

      Törlés
    6. Az, hogy ki milyen szinten mit teljesít, számodra érdektelenek? De hát, szegény Star Treket és a Star Warst is lehúzta először a szakma. :)

      Nem avatkoztam bele más életébe, nem utasítottam a BSW-t arra, hogy ezentúl legyenek szívesek ne a 20 éves dohánybolti eladó Mirandáknak meg Dzsesszikáknak szöveget írni, hanem csakis nekem!

      Az, hogy minek a következménye ez a viselkedés, régóta foglalkoztat. A címkéknél találsz erről is néhány gondolatot tőlem. A megértés, elfogadás pedig számomra azt jelenti, hogy szívesen beszélgetek bárkivel, és nem tiltom az oldalamról azt, aki nem ért velem egyet, vagy esetleg felhívja a figyelmet, rávilágít a hibáimra. Ezt a BeerSeeWalk nem mondhatja el magáról.

      Törlés
    7. Hogy ki milyen szinten teljesít, érdektelen számomra. Az SW, ST-nél is csak azért tudok róla, mert néha fel-felugrik egy-két bejegyzés, aminek a címében ez benne van. Jó, az SW-nél akkor találkoztam ezzel, amikor a történetek felépítéséről olvastam, és valamelyik szakoldalon írták le, hogy a szakma nagyon lehúzta, mellette azonban a klasszik mesei elemek találhatóak meg benne, amelyeket V. J. Propp munkássága nyomán az amerikai forgatókönyvíró sulikban is tanulnak (hogy most is tanulják-e, passz. Amikor Lucas tanulta, akkor még igen)
      Ettől függetlenül, nem érdekel, hogy az irodalomban van-e valós tartalma Oravecz Nóra vagy Lakatos Levente munkássága mögött. Nagyon sok helyen hallom, olvasom, hogy szídják őket. Én egyikük megjelent írását sem olvastam, és mivel nem keltette fel az érdeklődésemet sem a téma, amikről írnak, nem is fogom olvasni őket.
      De tovább viszem. Mivel az irodalom számomra kicsit hazai terep, amikor olyan regényt olvasok, ami sokak megfogalmazása szerint sz@r, én csak annyit mondok, "Egy alapból nem jó történetet a szerző nem jól írt meg. Ennyi." Mivel nem vagyok tisztában a háttérrel, nem állapíthatom meg, hogy ennyire nincs érzéke az íráshoz, ennyire trehány volt, vagy egyszerűen csak a balsors, amely régen tépi, miatt nem sikerült átadnia a történetében azt, ami a képzeletében megszületett. Szintén nem olvastam Szélesi Sándor Kincsem című könyvét, viszont akik ismerik a munkásságát, azok közül nagyon sokan mondták, hogy a többi könyvéhez képest ez nagyon nem lett jó. Akkor itt is meg lehet kérdőjelezni Szélesi Sándort, ha ez lenne az első könyv, amit tőle olvasol?

      A viselkedés megismeréséhez.
      Nekem az alap pszichológiai és terápiás tanulmányaim mellett nagyon sokat segített ezen a téren Irvin D. Yalom könyvei és munkássága, ahogyan Abraham Maslow-é is, illetve Bereczkei Tamásé szintén. (Bár vele nem értek egyet, hogy az emberi evolúció a végéhez ért.)

      Törlés
    8. Erről van szó. A Star Warsban, annak ellenére, hogy a szakma lehúzta, olyan elemek találhatóak meg, amiket iskolákban tanítanak, tanítottak. Ezzel szemben a Gucci nem büszkélkedhet hasonlóval.

      Értem, hogy számodra nem fontos a jelentéstartalom, de Oravecz Nórának azért társadalomformáló szerepe is van. Pont amiatt, mert ő is százezrekre van hatással egyszerű, primitív, kényelmes, könnyen befogadható szövegekkel. Üzleti modellnek tökéletes, irodalomként silány. Nem a Gucci volt az első zene, amit a BSW-től hallottam, ezért hasonlítottam nyolc évvel ezelőtti számaikhoz, és ezért hasonlították a hozzászólók is pl.: tizenkét évvel ezelőtti számaikhoz a Guccit. Mert nem ez volt az első, amit tőlük hallottak.

      A könyvajánlókat köszönöm, szerintem hasznomra fognak válni!

      Törlés
    9. Orvacz Nórával kapcsolatban csak annyit, anno Jókai Mór is egy piaci szükségletet elégített ki a rendelésre írt könyveivel. A klasszicizálódást a 7 milliárd légy dönti el :D Idővel pedig a szakma kanonizálja azt. :)
      „Csupán mi vagyunk korunk arca… A múlt szűk. Az akadémia és Puskin érthetetlen hieroglifák. Puskint, Dosztojevszkijt, Tolsztojt és a többit ki kell dobni a Jelenkor Gőzhajójából.” – Vlagyimir Majakovszkij

      BSW-t még sosem hallottam :) Gondolom, mert más kultúrkörnyezetben mozgok :) Ha sokan szídják a régi követőik közül is, akkor meg pláne nem értem a velük való foglalkozást. Majka és Curtis produkcióit is sokan kritizálják, ahogy ők is másokat.
      Akkor most Oravecz Nórával és Majkáékkal is foglalkozni kell, mert százezres követő táboruk van? A dalszövegeik miatt kell? Vagy a mondanivalójuk torzult világképet alkot az őket követőkben és azért? Vagy mert nem rakták bele a szakmai minimumot? Mi az az ok, amiért szót érdemelnek? Ezen az elven minden mellkasát döngető alfa hímmel foglalkozni kell, aki jó PR-ral látogatott? Tényleg van értelme a Tibi atya vs. Szabó Péter ketrecharcoknak?

      Törlés
    10. Spamnek jelölte a rendszer, de beállítottam, hogy ne legyen az.

      Az egyik csoportban írtam, hogy a szakma nem fogja kanonizálni a BSW-t. A szakma esetleg az Akkezdet Phiait fogja kanonizálni, akik érettségi tételként már most is szerepeltek egy gimnáziumban, illetve a slam poetry előadókat fogja kanonizálni, akiknek a szövegei jelentéstartalommal bírnak. A popkultúrán belül is inkább a Punnany-Halott Pénz-Wellhello vonal marad az emlékezetes, ami tagadhatatlanul pop, de mégis üzen valamit, nem pedig a nézettség tartja életben.

      Azért kell velük foglalkozni, mert a mondanivalójuk túl sok ember világképét torzítja el. Ha elmenne mellette mindenki szó nélkül, akkor elengednénk annak a több százezer embernek a kezét, akik vakon hisznek, hallgatnak, olvasnak, fogyasztanak mindent. A Tibi atya vs. Szabó Péter ketrecharcos dolgot nem értem. Tibi Atya abszolút a helyén van szerintem: egy humoros dolog, amin az emberek nevetnek. Szabó Péterről már egészen más a véleményem, de a rendszeresebb olvasóim pontosan tudhatják, hogy miért. :)

      Törlés
    11. Wow! Spam lettem :)

      Pillanatnyi jelenségek akkor ezek szerint. Ahogyan Pumped is. Még csak hulló csillagnak sem lehet nevezni őket. Ha most megkérdezel egy olyan embert, aki a 2000-es évek elején volt tinédzser, hogy sorolja fel a Való Világ és a Big Brother széria első részeiben lévőket, szerinted képesek lennének rá? Sokan azt sem tudnák, hogy Majka is onnan indult. Azokat az embereket, akik anno felnéztek rájuk, érte valamilyen, az egész életükre kiható trauma?
      Ezt most nem személyeskedésnek szánom, viszont muszáj érintenem a témát. Akikre hatással vannak a BSW és társaik, ott eleve a szociális környezet befolyásolja, mit tudnak befogadni. Te más környezetből jöttél, más viselkedésmintát láttál (ezt nem kizárólag a szűk családra értem, hanem iskola, barátok, stb.), és még ha nehéz is volt az életed (ezt nem tudhatom), valahol találkoztál egy olyan élménnyel, ami elmozdított arról a vonalról, hogy más irányba menj. Ha visszanézel az általános és középiskolás korodra, hány osztálytársad tette meg ugyanezt az utat, mint te? Feltetted a kérdést, miért nem ezt választották? És tudod rájuk az igazi válaszokat?

      Amikor valakit befolyásolni lehet kívülről, nem fogod tudni bebizonyítani, hogy a tej fehér, ha ő meg van győződve róla, hogy az fekete, mert az XY azt mondta. Ez a hozzáállás nem újkeletű, már a középkorban is tetten érhető volt. Egész egyszerűen elfogadják tényként a hallottakat, olvasottakat, amit számukra "hiteles" személy mondott. Ugyanezt lovagolják meg az álhíreket terjesztő oldalak is. S teszik mindezt egy olyan korban, amikor az írott történelem során először a legnagyobb az olvasni képes emberek száma

      "mert a mondanivalójuk túl sok ember világképét torzítja el"
      Nem élhet, gondolkozhat mindenki úgy, ahogy mi látjuk a világot. Mondhatjuk, hogy nem akarjuk a másikra erőltetni a nézeteinket, pedig pontosan, hogy de. Mert tetszik nekünk az, ha sokan mások egyetértenek velünk, hasonlóan látják a dolgokat, gondolkoznak róluk. Ez egy természetes szükséglet, mert akkor úgy érezzük, tartozunk valahová. Ha még ezzel véleményeket, világképeket is formálunk, a dominanciára törekvő énünk örvndezik. Bármelyik is valósul meg, dopamin és szerotonin szintünk nő, echte droghoz juttatjuk egonkat :)
      Ezzel most simán azt mondom, azért írogatunk egymásnak, mert örömet okozunk magunknak vele. Az pedig, hogy pár olvasó a te vagy az én véleményemmel ért egyet, szintén rátesz egy lapáttal erre.
      Tartozunk valahová, elismernek. Ez a két szükséglet nagyon erős késztetés, és ezeket mindenki ki akarja elégíteni a maga szintjén, amit adott helyzetben képes. Még ha ez kimerül egy megkérdőjelezhető produktumban is, ami sok emberhez eljut, és akik az életük részévé teszik az abban lévő tartalmakat.
      Viszont ezzel át is evezünk arra a vízre, az FPS játékok felelősek az iskolai lövöldözésekért?
      Nem vagyok biztos abban, ténylegesen hatással vannak emberek értékrendjére. Szerintem ahhoz, hogy a produktumuk befogadásra találjon, a közönség értékrendjének hasonlónak kell lennie. Ez alapból látszik abból, hogy akik veled értenek egyet, azoknak a te értékrendedhez hasonló világképük van, és fordítva. Mellette még sok másban is egyet értetek, azonban egy adott ponttól már eltérő.
      Ez ugyanaz, kiket tud megszólítani egy álhír, és kiket nem. Nagyon sok teszt, kísérlet mutatta ki a befogadó emberek iskolázottságát, értelmi képességeit, agyi struktúráját, a környezet hatását, stb. Jól skálázható, ki melyik halmazba tartozik.
      Természetesen ez nem azt jelenti, mindent el kell fogadni, amit megértünk. Viszont vannak dolgok szerintem, amelyekkel nincs értelme foglalkozni. A BSW-t ilyennek tartom. Ettől még elfogadom, hogy téged bosszant, hogy sokakat akarnak hülyére venni. Én pusztán az erre fordított erőforrást érzem pazarlásnak. :)

      Törlés
  4. A véleményem nem változott és úgy látom ezzel nem vagyok egyedül. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bocsi, valamiért az előbb nem tudtam az én kommentemhez írni.

      Törlés
  5. A negativ hirdetés is hirdetés - te pedig ezzel, akkor is, ha rosszat irsz, ráveszed az olvasóidat, hogy akár nézzék meg az általad rossznak mondott számot. Még több nézettség - általad. És ha nekik ebből csak párszáz forintjuk is jön be, már jól jártak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én sem néztem meg a számot, pedig pozitív hirdetés jött velem szembe. Miért ne gondolkodhatna más is úgy, mint én? :)

      Törlés

40 gondolat zárásként

Kedves olvasóim! Ez az utolsó bejegyzés, amit a blogon olvashattok, és az első, amivel szembetalálja magát, aki a zárás után idelátog...