A következő címkéjű bejegyzések mutatása: éjjel-nappal Budapest. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: éjjel-nappal Budapest. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. július 26., csütörtök

Miért van ennyi magyar pornósztár?


Nagy mulatságot váltott ki az interneten 2016-ban az Information is beautiful térképe. Azért készítették el az International Number One című térképet, hogy bebizonyítsák, valamiben mindegyik ország a legjobb tud lenni a világon! Amíg a svédek a popzenében, a fehéroroszok pedig az alkoholfogyasztásban tudtak világelsők lenni, Magyarország a pornósztárok számában jár élen. A városi legenda, hogy a népességhez viszonyítva hazánk nevelte ki a legtöbb pornósztárt a világon, bizonyítást nyert. A világ leghíresebb férfi pornószínésze, Rocco Siffredi is egy magyar nőt vett feleségül, Tassi Rózsát, ráadásul a világ egyik legnépszerűbb webkamerás pornóoldala, a Livejasmin is magyar kézben van. De mi áll a jelenség mögött? Vajon tényleg a magyar lányok szépsége tett minket világelsővé?

Ahhoz, hogy megértsük, miért váltunk pornó-nagyhatalommá, harminc évet kell visszaugranunk az időben, egészen a rendszerváltásig. A Kádár-korszakban sokkal inkább tabu volt a pornó, mint ma, hiszen ezt is nyugati erkölcstelenségnek tartották, akkoriban pedig Moszkva volt az etalon. (Nem véletlen, hogy Cicciolina is Olaszországban vált híressé, és nem itt.) A nőknek, ahogy a férfiaknak is, jellemzően állandó munkahelye volt, ami többé-kevésbé biztosította a megélhetést, aztán '89-ben jött a dráma. A Kádár-rendszer megbukott, a vasfüggöny lehullott, az országot pedig hirtelen elárasztotta a nyugati erkölcstelenség, a Coca-Cola, az ezernyi Meki, a Snickers, és természetesen a pornó. A harmadik Magyar Köztársaság - hasonlóan Csehszlovákiához - a környező országokhoz képest viszonylag szabados törvényeket hozott a pornófilmekkel kapcsolatban, ráadásul mindkét ország olcsónak számított Nyugat-Európához képest. Ez felkeltette a rendezők érdeklődését, és amikor a 90-es évek elején idetelepültek, hogy ők akkor itt pornófilmeket fognak gyártani, talán maguk sem gondolták, mennyire jó döntést hoztak.

Prága és Budapest lett az új Kalifornia. Ahogy az USA-ban a legtöbb pornós kaliforniai (hiszen ott van a legtöbb stúdió), úgy lett Európában a legtöbb pornós cseh vagy magyar, hiszen egyszerűbb a stúdió közelében lányokat keresni, mint a stúdiót vinni a lányokhoz. Ami Magyarországot illeti, a Ratkó-gyerekek gyerekei éppen a 90-es évek elején töltötték a tizennyolcat, ráadásul a rendszerváltást követően rengeteg képzetlen, fiatal lány maradt állás nélkül. Sok szép, csinos, fiatal lány élt szegénységben, kilátástalan helyzetben, akik a középiskola után nem tudtak mit kezdeni magukkal, ez pedig a rendezők szemével nézve maga volt a mennyország. Azért is voltunk ideális választás, mert a közép-európai lányok külső adottságai éppen megfelelnek a tömegideálnak: Afrikába is mehettek volna a rendezők, hiszen ott is sok a szegénységben élő fiatal lány, de azoknak a filmeknek a nézettsége sokkal nagyobb (volt), amiben a női szereplő fehér. Lengyelország is hozzánk hasonló helyzetben volt, de azért lett volna kockázatos választás, mert ott jóval komolyabban vették a katolikus vallást, mint nálunk. Minket annyira nem érdekelt, a cseheket meg még nálunk is kevésbé. A magyar és cseh lányok ráadásul sokkal természetesebben néztek ki amerikai kortársaiknál, hiszen nálunk akkor még gyerekcipőben járt a tetoválás, a piercing, a plasztikai műtét és a mindenféle testmódosítás. A kilencvenes évek végén aztán hazánkba is betört az internet, és ezzel együtt a pornóra is robbanásszerűen megnőtt a kereslet.

Itt már egyszer részleteztem annak a hátterét, okait, hogy miért mennek fiatal lányok kurvának, a pornózáshoz is hasonló motiváció társul. Ami a lelki okokat illeti, a Huffington Postban egy visszavonult pornószínésznő írt egy kiváló cikket Why your daughter wants to be a pornstar címmel. A legfontosabb sor talán az, hogy az okok legalább annyira bonyolultak, mint az emberi agy, ami meghozza azt a döntést, hogy pornóban fog szerepelni az illető. Sokan azonnal rávágnák, hogy de hát a pénz miatt, de abba érdemes belegondolni, hogy amíg egy diplomás mérnök, ügyvéd, orvos nevét senki nem ismeri, addig egy pornósztár gyakran örvend népszerűségnek. Én sem fogok tudni minden tényezőt összeszedni, de a legtöbbet megpróbálom, elvégre kevesen gondolnak bele abba, hogy miért és hogyan kerültek a képernyőre azok a bizonyos lányok.

Kezdjük a lelki okokkal! Fontos tudni, hogy a döntés, hogy egy lány össze-vissza fekszik be férfiak alá egy kamera előtt, soha nem egy nap alatt születik meg, mindig egy hosszú folyamat következménye. Egy ex-pornós tíz pontba szedte őket, ezek közül néhány:
  • a lány nem kapott elég szeretetet, kötődési problémák alakultak ki nála, esetleg válás miatt nem volt előtte megfelelő apakép
  • a lány viszonya az anyjával inkább baráti volt, mint szülő-gyerek viszony, szóval nem tanulta meg kialakítani a saját határait, ami azért nem hátrány egy olyan helyzetben, ha idegenekkel fekszel le nap mint nap
  • a lány anyja szélsőségesen prűd volt és tabunak állította be a szexet, vagy épp ellenkezőleg, rendszeresen hordta fel a férfiakat esti mese helyett
  • a tévé, vagy az okostelefon nevelte fel a gyereket az anyja helyett, ahol bárkinek, bármikor elérhető egy kis pornó.
A motiváció tehát hasonló lehet ahhoz, amiért a lányok pucér képet küldözgetnek: jól esik nekik, hogy értékelik őket, hogy foglalkoznak velük, figyelnek rájuk, beszélnek róluk, és a hírnév sem utolsó szempont.

Természetesen ez a néhány pont önmagában nem jelenti azt, hogy aki ilyen, az iskola után azonnal futni fog a producerhez, sok más tényező is hozzájárulhat a döntéshez. Az erre vetemedő lányok többsége alacsonyan képzett: fodrász, bolti eladó, árufeltöltő, esetleg titkárnő volt, mielőtt űzni kezdte az ipart. A pornó mindenféle tapasztalat, nyelvtudás és végzettség nélkül is jobb életszínvonalat biztosít a legtöbb állásnál, szóval egy olyan lányt, aki gyerekkorától kezdve pénzért megvehető dolgokban lelte örömét, nem nehéz rávenni egy kis modellkedésre vagy táncolásra. Ahogy a színészkedés is ritkán indul a filmvásznon, a pornóban sem rögtön széttárt lábakkal indul a karrier, általában eleinte csak egy kis modellkedéssel kezdődik. Ahogy elkezdi észrevenni a lány, hogy heti két nap ,,munkával" is megkeresheti a korábbi havi fizetését, elkezd további lehetőségek után érdeklődni, innen pedig már egyenes út vezet a képernyőre. Tekintve, hogy Palvin Barbarát 13 évesen fedezték fel - és ezzel nincs egyedül a szakmában - a modellek által örökké biztosítva van az utánpótlás a pornóipar számára. Vannak olyan modellügynökségek, ahol a modell annak arányában kapja a fizetését, amennyit eladtak a testén reklámozott ruhából; ha pedig nem megy jól az üzlet, van lehetőség fizetéskiegészítésre.

Ha már az elején felhoztam a magyar Livejasmint, beszéljünk egy kicsit a webkamerás ,,munkáról". Ez két alapvető dologban különbözik a pornótól:

  • ide jellemzően tényleg csak a pénz miatt jelentkeznek a lányok, akarnak egy kis ,,mellékest"
  • ha nem akarod, nincs érintkezés senkivel.

Webkamerás ,,munkára" a tini mamiktól kezdve az egyetemet végzett, de magával kezdeni semmit nem tudó fiatal lányokig bárki jelentkezhet. (Sőt, fiúk is, Pumped Gabo is ezzel kezdte.) Általában az a közös a jelentkezőkben, hogy - miközben az ország munkaerő-hiánnyal küzd - azt hangoztatják, hogy nem veszik fel őket sehova, és semmi munka nincs, szóval ,,úgy hozza az élet", hogy csak ilyen munkára tudnak jelentkezni. Aki bemutatkozáskor magát centikkel, kilókkal, kosármérettel, meg a hajának és a szemének a színével határozza meg, annak tökéletes ez az állás, itt ugyanis pont ezek  számítanak. Ja, meg hogy tudj annyira angolul, mint egy NB1-es focista.

A munka úgy működik, hogy beültetnek egy üres szobába egy webkamera elé, és eleinte chatelned kell külföldiekkel. A ,,modell" saját országát általában letiltják az adminok, hogy magyar lány kevés eséllyel találhassa szembe magát magyar érdeklődővel. (Így az ismerőseidnek nyugodtan hazudhatod azt, hogy egy szállodában vagy recepciós, esetleg ,,modellkedsz", és abból van a pénz.) A chatelők rövid idő után a tárgyra térnek, és aki pénzt fizet be, annak teljesítened kell a kívánságait a kamera előtt. Tekintve, hogy ezek az oldalak tömve vannak perverz, retardált, beteg emberekkel, a kívánságok terjedhetnek onnan, hogy öltözz be macskának odáig, hogy különböző tárgyakat helyezz fel a különböző nyílásaidba. Innentől már csak az időd és a gátlásaid szabnak határt, hogy ,,sikeres modell" legyél, és te legyél az, aki a legtöbb idegen ember fétisét elégíted ki a legkevesebb idő alatt, parancsszóra.

Ami a gázsit illeti, senki ne gondoljon édes életre. Az internetes fórumozók szerint napi 6-8-10 órával (tehát egy átlagos munkanappal) számolva 2-300 ezer forintot keres havonta egy hasonló ,,modell", de volt, aki 250-450 ezer forint körüli összegről számolt be. Ez függ attól is, hogy otthon pucérkodsz, vagy egy erre kijelölt stúdióban, hiszen a stúdiók több különféle oldalra is közvetíthetik a műsorodat, ami több pénzzel jár. Ha heti négy munkanappal, és 400 ezer forinttal számolunk, ez még mindig nem az a fizetés, amiből te luxusautót meg tengerparti villát fogsz venni, és fürtökben csüngenek rajtad az aranyékszerek; legfeljebb arra elég, hogy néhány drágább ruhadarabbal provokáld a többi lányt az Instán. Azt gondolom, azért cserébe, hogy egész nap meztelenül tedd magad a kamera előtt, ez egy kicsit is igényesebb lánynak messze nem éri meg. Amellett, hogy ezzel elismered, hogy bármilyen más munkára alkalmatlan vagy, egész nap olyan balekok kívánságait kell teljesítened, akik fizetnek azért, hogy nőt lássanak. Nekem férfi szemmel ez nevetséges, és bízom benne, hogy ti sem a lehetőséget látjátok bennük.

Mindegy, hogy modell, táncos, webkamerás vagy pornós vagy, esetleg ,,vacsorakíséretet" vállal egy lány, ezekben a karrierekben az a közös, hogy pont fordítva működnek, mint egy közönséges szakma. Itt a pályád elején, fiatalon azonnal a legmagasabb fizetést kapod, és ahogy öregszel, úgy csökken az összeg, míg egy hagyományos karrier esetében pályakezdőként kapsz kevés pénzt, és később a tapasztalatot fizetik meg. Ennek köszönhető, hogy nagy arányban vonzza a pornóipar azokat a fiatal lányokat, akik azonnal luxuséletre vágynak, de semmilyen képzettségük, tapasztalatuk nincs. Ha ezt vesszük, Északkelet-Magyarország továbbra is egy aranybánya a rendezőknek és a stúdióknak, hiszen ez a térség a mai napig is tele van képzetlen, szegény körülmények közül érkező, de luxusra vágyó lányokkal, akik az egyetlen kitörési lehetőséget a modellkedésben látják. Például, Michelle Wild (aki, három év pornót követően a Jóban Rosszban szereplője is volt) sátoraljaújhelyi, Aleska Diamond komlói, ami délen van, de szintén egy kirívóan szegény térség, Mya Diamond pedig Marcaliban nőtt fel, de nyíltan beszélt arról, hogy azért kezdett bele a divatmodellkedésbe, hogy a családját segítse anyagilag. 

Ha a kultúrát nézzük, abból is azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Magyarország tökéletes választás volt a pornófilm-rendezők számára. Két részt néztem meg az ország legnépszerűbb sorozatából, az Éjjel-Nappal Budapestből, és véletlenül pont volt benne egy olyan jelenet, hogy egy fiatal, csinos, lány éppen ahhoz a férfihoz csapódott kettő közül, aki el tudta vinni őt bulikázni és vásárolgatni egy limuzinnal. A magyar lányok körében az egyik legnépszerűbb zenei YouTube-csatorna Mario oldala, aki a klipekben és a Facebookon sem rejti véka alá, hogy lányok futtatásával keresi a luxuséletre költött pénzt. Nálunk külön kampányra van szükség ahhoz, hogy a lányok egyáltalán megfelelő ruhát vegyenek fel nyáron, senki nem néz ki téged, ha tiniként kint van mindened az utcán, és több réteg smink takarja az arcod. (Sőt, sokszor épp ellenkezőleg: akkor néznek ki, ha nem.) A nő társadalomban, családban betöltött szerepe is elhomályosult a Kádár-rendszert követően: a nő alárendeltsége a leszakadt vidéki családok sajátosságává vált, közben pedig az egyetemek bölcsészkarain keresztül a feminizmusnak egy olyan eltorzult formája érkezett az országba, aminek már semmi köze az egyenlőséghez. Hiányzik az egészséges középút, a kultúrában ez a két szélsőséges, eltorzult nőkép a jellemző.

Azt gondolom, az olvasóim közül senkit nem kell külön győzködnöm a pornó rossz oldaláról. Az ártatlan rendezőkben éppen annyira érdemes hinni, mint a Télapóban, vagy a húsvéti nyusziban. Itt nem arról van szó, hogy azzal fekszel le, akivel te akarsz, te itt egy darab test vagy, akinek piaci értéke van. Nem ritka a kényszerítés, az esetleges erőszakos jelenetek, és az sem, hogy az ide kerülő lányok kokain- vagy alkoholfüggővé válnak. Az, hogy ország-világ szeme láttára kereskedjenek a testeddel, akkor sem éri meg, ha te már sok mindenen keresztülmentél, és annyit ajánlanak egy éjszakáért, amennyit a szüleid fél év alatt keresnek közmunkával. Egyrészt fent maradnak az interneten a rólad készült felvételek, amit az ismerőseidtől kezdve a leendő családodig bárki láthat, másrészt később nem fogsz tudni hosszútávú munkát vállalni, mert bármikor kiderülhet rólad, hogy korábban mivel foglalkoztál. A webkamerás felvételeket szintén rögzíteni szokták, és bármikor felkerülhetnek pornóoldalakra, így anélkül lehetsz pornósztár, hogy akarnád, és bárkivel érintkeztél volna. Komoly kapcsolat is necces lehet ilyen múlttal, legalábbis én nem szívesen járnék hasonló lánnyal, és úgy gondolom, a férfiak többsége ebben egyetért velem.

Ne számítsunk arra, hogy Magyarország vezető szerepe a pornóiparban hosszantartó lesz. A producerek tovább vándoroltak kelet és dél felé, hogy a még olcsóbban dolgozó, még bevállalósabb, még elkeseredettebb lányokat szervezzék be, szóval felkészülhet Oroszország, esetleg Moldova, vagy Szerbia.  Ukrajna megelőzte a bajt: 2009-ben hoztak egy olyan törvényt, hogy a pornófilmek készítését, le- és feltöltését 3 év börtönnel díjazzák, ha az nem orvosi céllal történik. Még ha ezt nem is tartatják be mindenkivel, éppen elég elrettentő a stúdióknak ahhoz, hogy ne Ukrajnában, inkább a szomszédos országokban horgonyozzanak le, ahol szintén rengeteg az olyan fiatal lány, aki az egyetlen értékéből szeretne valami hasznosat kihozni: a szépségéből.

Érdekesség, hogy egy országosan ismert ukrán pornósztár kénytelen volt Csehországba menekülni a hatóságok elől, miután 2009-ben hatályba lépett az ukrán pornótörvény. Valamennyire azért csak betartatják.

A szülőknek még egyszer belinkelném a Why your daughter wants to be a pornstar című cikket. Figyeljünk oda a lányainkra, a húgainkra, világítsunk rá az értékeikre, támogassuk őket abban, amit szeretnek, és ne hagyjuk őket elveszni!

2018. február 22., csütörtök

A bohóc

Érdekes ember a bohóc. Vannak, akik nevetnek rajta, vannak, akik félnek tőle, és mindenki észreveszi őt. Általában fiú, jellegzetes megjelenéséről lehet felismerni. Nem találja a helyét, a szerepét, nem jó se artistának, se akrobatának, nem tud semmilyen mutatványt. Bárki által pótolható, aki hajlandó magára ölteni a jelmezét. Igazán a beteg gyerekeket sem gyógyítja meg, igazán a horrorfilmekben sem ijedünk meg tőle, pedig a társadalom minden követ megmozgat, hogy hasznát vegye szerencsétlen bohócnak, de ez egy reménytelen küzdelem, hiszen ő csak egy bohóc.

A bohócot az teszi igazán bohóccá, hogy ezt a jelmezt nem veti le. Nem meri levetni a húszas, harmincas éveiben sem. A bohóc egy olyan fiú, aki már nem tizenéves, de továbbra is hasonlóan néz ki.

Bohóc.

A bohóc tehát nem tini, de ennek ellenére sem meri levetni az egyensapkát, a jellegzetes szakadt nadrágot, az egyenkabátot és a jelmez többi részét. Gyakran visel napszemüveget fényszegény környezetben is. Testtartása jellemzően feszült. Természetes kiegészítője az iPhone, amit társaságban sem mer eltenni. A bohóc jelmeze alatt ugyanis valami olyan dolog van, amivel én sem dicsekednék a helyében! Önképe, személyisége fejletlen, igényel egy ál-személyiséget, ami kitölti a benne tátongó űrt. Ő lenne a legszürkébb, legunalmasabb, legesetlenebb akrobata, tudja ezt nagyon jól, így inkább beállt bohócnak. Akaratlanul áll ki amellett, hogy egy magára adó nőnek igenis számítson a külső! Mert egy bohóc oldalán való megjelenés, az azért sok dologról árulkodik.

A bohóc fél. Kétségbe van esve. Bármit megtenne azért, hogy elrejtse mit érez, hogyan tekint magára, és mit ad ő a világnak. Viselkedésével azt üzeni: én is olyan vagyok, mint a többiek! Én is érek annyit mint a többiek! Be akarok illeszkedni közétek! Jó ez így? Mélyen, belül a bohóc jobb akar lenni akrobata társainál, de nincsenek meg az eszközei hozzá.

Nincs stílusa.

Nem tud felöltözni olyan helyről, ahol a bohócjelmezt magának kellene összeállítania. Azt, amit más bohócokon lát, elégnek tartja; csak hogy elrejtse, nem ért a divathoz. A bohóc rendkívül alkalmazkodó embertípus. Jellemzően becsicskul a környezetének: olyanná válik, amilyennek éppen látni akarják őt. Igyekszik ezt úgy közvetíteni a fiatalabbak számára, hogy azért ilyen, mert megteheti, de a becsicskulás egyértelmű. Teljesen mindegy, hogy a sapkán éppen a Swag, az Obey, a BP, vagy a NY feliratnak kell lennie, a bohóc mindig alázatosan követi a környezete utasításait.

A bohóc kellékei.

Azt csinálja, amit mondanak neki, mert ez kell ahhoz, hogy lájkolják. Ha a többi bohóc az orrát túrná, és azt látná rajtuk, hogy ez a viselkedés lájkolható, azt is megtenné. Hogyne tenné meg? Hiszen arra is képes, hogy megalázza, megszégyenítse az akrobatákat, ha a közönségnek éppen ez tetszik! Önmagában nem lájkolható, de ilyenkor az emberek gyakran visszatapsolják. A közönségnek szüksége van arra, hogy a színpadon azt lássák: az értéktelen is érvényesülhet az értékes felett. A 21. század emberének ez az első számú szellemi igénye. Ez kielégíti, megnyugtatja őt, ettől magát is értékesebbnek érzi.

A bohóc nem csak a közönsége talpát nyalja. Annak ellenére, hogy a fiatal lányok ízlése rendkívül eltér egymástól, a bohóc közülük csak nagyon kevésnek tetszik, pedig valójában ez az első számú célja. Mindenki az akrobatákra bukik, így a bohóc kénytelen a tapasztalatlan lányok figyelmére utazni, az övéket a legegyszerűbb felkelteni egy ilyen jelmezzel, hiszen ők még újak a cirkuszban. Instagram-élőzik, kelleti magát, jobbra-balra ugrál a színpadon, hogy jobban lássák. A lányok, akiknek tetszik a műsor, általában maguk is megfelelési kényszerben szenvednek és úgyanígy a környezetük csicskái. Gyenge lábakon állnak: egy erősebb bohóccal még akár el is szöknének otthonról. Majd lesz valahogy. 

Amint egy kis figyelmet kap, az álarc mögött lefagy a mosoly a bohóc arcáról: hirtelen elkezdi lekezelni ezeket a nézőket, tárgyként tekinteni rájuk. Észreveszi, hogy egy akrobata ügyesen bánik a nála magasabb, vagy a ducibb lányokkal, addig egy bohóc nem teheti meg, hogy nála magasabb, vagy a bohócjelmeztől elütő külsejű lányt választ. Nem teheti meg, nem engedheti meg magának. Érdekes, igaz? A primitív közönség csukott szemmel tapsol: úgy látják, ezek a lányok nem méltóak a bohóchoz. Valójában pedig a bohóc van abban a kényszerhelyzetben, hogy nem választhat közülük, különben kinevetik őt. Rettenetesen fél a közönség ítéletétől, gyakran gúnyolódik ezeken a lányokon, nála magasabb nőhöz pedig hozzá sem mer szólni. Kényszerhelyzetben van. Behatárolt tulajdonságokkal rendelkező, vagy adott tulajdonságok nélküli lányt kell választania, hogy a közönsége ne vesse meg őt. Ha egy nála magasabb, vagy szélesebb lányt hívna a színpadra, a közönség felállna, és kimenne a teremből.

Nagyon sokan irigylik a bohócokat. Pedig, gondoljunk bele: mi kell ahhoz, hogy valaki bohóccá váljon? Elsősorban az, hogy ne akarjon fejlődni. Ez mindenképp szükséges, hiszen, ha fejlődőképes lenne, akkor középsuli után, vagy az egyetemen már levette volna a jelmezét. Másrészt, kell egy ostoba szülő, aki pénzben méri a szeretetet, törődést. Nélküle a bohóc meztelen lenne: a jelmezét soha nem magának köszönheti, mindig a szülőnek, ahogy a lakhatást is. Harmadrészt, függőségre való hajlam kell hozzá. A bohóc, amellett, hogy az egyik szülőjétől függ, hajlamosabb drogfüggőségre, Instagram- és Snapchat-függőségre, mint más emberek. Mivel önállóan nem tartja magát méltónak a környezetéhez, vásárlásfüggésre való hajlama is erősebb, de erre általában nincs pénze, emiatt gyakran frusztrált. Az lenne a logikus, ha azt gondolnánk, hogy a bohóc irigyli a sok pénzt kereső embereket, akik olyan szaktudással rendelkeznek, amire szükség van, de tévednénk. Őket nézi le leginkább! Azok után sóvárog, akik hasonlóan önállótlanok, az emberek mégis azt gondolják róluk a képernyőn, hogy mindent megtehetnek. Nem pénzre van szüksége: azzal is tökéletesen beérné, ha csak úgy tűnne, mint aki bármit megtehet.

A bohóc amennyire frusztrált, legalább annyira egyszerű és naiv. Ha segget vagy melleket lát, azonnal lájkol. Annyira ostoba, hogy egyszerű optikai trükkökkel is megvezethető, egy-egy pucsítás látványától képes hasra esni a színpadon. A közönség ilyenkor csendben együttérez, néhányan a homlokukhoz csapnak: hű, ettől én is hasra esnék! Az ember azt hinné, a bohóc a katasztrófafilmek láttán is minden egyes alkalommal elhiszi, hogy a Földbe meteor csapódik, a hurrikán elsöpri fél Amerikát, és szétszakad az ózonréteg, hiszen az Instagramon minden optikai csalódást elhisz. Nem véletlen, hiszen ő maga is egy optikai csalódás: mivel már huszon-, vagy harmincéves, az emberek elhiszik róla, hogy már önállóan keresi a pénzét, hogy már tapasztalt, hogy bátor, hogy ő képvisel valamit. A jelmeznek köszönhetően anyu vagy apu önállótlan, életképtelen fiáról senkinek nem fog eszébe jutni az, hogy ő nem kellett akrobatának, nem kellett artistának, és ehhez hozzátesz az is, hogy arcát szinte mindig képernyő takarja. A képernyő tökéletesen leplez bármilyen érzelmet, és elvonja a figyelmet arról, ha valakiben nincsenek érzelmek. Amíg a képernyő takar, gondolkodni sem kell; az emberek pedig nem támasztanak semmilyen elvárást, igényt a bohóc felé. Ez egy nagyon kényelmes állapot. Vesztes vagy, és az emberek nem tudják, hogy vesztes vagy.

(Forrás: Pinterest)

A cirkusz szombaton és vasárnap hajnalban a legforgalmasabb. Ilyenkor egy percre úgy tűnhet, mintha több lenne a színpadon a bohóc, mint az artista. A képernyőkön megjelennek a komolyba, csinosba öltözött bohócok, kissé eltérő jelmezben, de továbbra is ugyanazzal az érzelemmentes tekintettel. Ez a párzási időszak: reggelig a színpadra lépnek az első sorokból az öntudatlanná vált, de tapasztalatlan lányok, és kezdődik a ráadás. A bohóc kilép a pornóoldal mögül, és a maga bice-bóca módján megpróbálja valóra váltani az előrecsomagolt vágyait.

Vajon milyen apák válnak majd a bohócokból? Egy huszon-, vagy harmincéves embernél ez egy lényeges kérdés. Vajon kiégett, megkeseredett, igénytelen felnőttek válnak belőlük? Fokozza majd a frusztrációjukat, ha a környezetükben egyre többen válnak meg a jelmezüktől? Az idő múlásával bátrabban mutatkoznak egy öreg, de márkás autó volánja mögül, mint anélkül? Alighanem, ezekre mind igen a válasz. Az igazi kérdés inkább az, hogy a bohóc újratermeli-e önmagát. Hogy lesz-e annyi öntudatlan kislány, aki gyereket szül egy bohócnak. És, ha lesz, az ő jelmezük mögött vajon mi lesz.

2018. február 4., vasárnap

Felnőtt szemmel Budapest

Nem sok dolgot tanultam az egyetemen, de azt a hozzáállást mindenképpen, hogy csak olyan dolgot véleményezz, kritizálj, amit jól ismersz! Ha a fiatalok első számú kultúraforrását, az Éjjel-Nappal Budapestet nem is sokszor kritizálom, a nézőibe elég gyakran beletörlöm a lábam. Sokszor elsütöm, hogy ,,na, az az Éjjel-Nappal Budapesten szocializálódott, igénytelen...", és úgy éreztem, megérett az idő arra, hogy egy kicsit jobban megfigyeljem Magyarország legnézettebb tévéműsorát a 25 év alattiak körében, ami nemsokára elmondhatja magáról, hogy

öt éve van a képernyőn.

Elhatároztam, hogy megnézek két részt, és leírom, én hogyan látom azt, ami történik.

Négyszázötvenezer ember. Ennyien kedvelik a Facebookon az Éjjel-Nappal Budapest oldalát. Úgy gondolom, ezzel foglalkozni kell, ez annyi, mint Győr-Moson-Sopron megye teljes lakossága, kisbabától a nyugdíjasig. De ki ez a négyszázötvenezer ember? Nézzük meg a kedvelőket, a hozzászólókat, a megosztókat:

jellemzően 20-25 év közötti lányok, akik nem tanultak tovább, nem dolgoznak.

Elvétve találunk egy-két fiút is, meg néha fiatalabbakat, iskolásokat, de elnézve az oldal közösségét, úgy tűnik, ezt a műsort 25 felett ciki nézni. Kevés felnőttet látok.

Mielőtt még fejest ugrottam volna a kultúrába, úgy gondoltam, ahogyan azt egy felkapott film vagy színdarab esetében, lecsekkolom a szereplőket, hogy egy kicsit jobban megismerkedjek ezzel a világgal.





Csóró Lali - kikkel tudnak azonosulni a maifiatalok? Az idősebbekkel, és a vesztesekkel. Nekem úgy tűnik, Lali kettő az egyben, és jókat lehet nevetni, szánakozni rajta.

Joe - nem Sándor, hanem Joe! De komolyan, miért nem Sándor, vagy Sanyi? Azt írják, kiváló emberismeretével, nagy igazságérzetével minden problémát megold. Na, erre kíváncsi leszek! Ő a való életbeli fia miatt is érdekes, hiszen az általános iskolás nézőket a színész fia, Ricsi vonzotta a képernyők elé a sorozat kezdetekor.

Gábor - kezdem érteni, miért akar ennyi ember jelentéktelen tetoválást mindenáron.

Karola - A tökéletes karakter! Emlékszünk, a Facebook-kedvelők alapján kinek szól ez a sorozat? Nézzük meg Karolát:
  • csodálkozós, rajzolt szemöldök,
  • buta tekintet,
  • orrkarika, 
  • 80-as évekbeli kurvákéra hajazó rózsaszín rúzs, 
  • béna tetoválások, 
  • vastag aranylánc, 
  • feltolt mellek.
Ráadásul azt írják, nehéz gyerekkora volt, ezért nem képes kezelni az érzelmeit, de belül egy szeretetéhes, törékeny kislány. Ez a karakter túl szép, hogy igaz legyen! Hadd lássuk, min ment keresztül!

Evelin - gondolom, az ő karaktere is nagyon betalál. Anyukájával nőtt fel, szegény körülmények között, iskolásként drogfüggővé vált, aztán belecsöppent az újgazdag apján keresztül a diszkók világába. Azt írják, fiatal lányból érett nővé vált, ráadásul az apja oldalán úgy említik meg, hogy Evelinnek biztosítja a megérdemelt, fényűző életmódot. Észrevesszük a semmiért-valamit hozzáállást? Észrevesszük, hogy ez mennyire tökéletesen megcélozza azokat a mihaszna huszonéves lányokat, akiket semmi nem érdekel?



Bori - miközben az érettségire tanul, Evelin újgazdag apjának diszkójában dolgozik. Micsoda karrier! - gondolhatnám én, de az RTL Klub közbevág, és a honlapján megemlíti Borival kapcsolatban a karrierista szót. Nagy sóhajtás, nem csapkodjuk az asztalt, nyugalom, még el sem indítottam a videót!

Milán - amikor elkezdtem gondolkodni az Éjjel-Nappal Budapesten, akkor eszembe jutott, hogy vajon lesz-e benne fiatal srác-idősebb nő viszony. Azt gondoltam, nem, mert az nem trendi, az nem menő. És az RTL Klub rám cáfolt! Milán az egyik haverjának az anyjával is lefeküdt. Ez izgi, ez jó sztori! Kíváncsi vagyok, remélem, most is kikezd egy érettebb nővel.

Roland - azt írják, a vesztes szituációkból is képes győztesként felállni; bárkin átgázol, imádja provokálni az embereket. ,,Meg van róla győződve, hogy ő csak magára számíthat, de amikor bajba kerül, azonnal hívja az öccsét." Ez is mennyire tudatos! A négyszázötvenezres közönség imádja hangoztatni, hogy nem bízhatok senkiben, csak magamra számíthatok, igazi farkas vagyok, aztán amikor gáz van, mennek sírni másokhoz. Tuti, hogy Roland nagy sztár, imádják.

Bécy - ő sem Béla, nem is Béci, hanem Bécy! Ráadásul ez nem is egy iskolás srác, hanem egy újgazdag, idősödő felnőtt férfi. Azt írják, pénzért bármit megtesz, nincsenek igaz barátai, de ő így jól érzi magát. Vajon mennyire pszichopata

Karesz - jó fej, fiatal, alkoholista keresztapa, szereti a gyerekeket. Vajon a gyerekek is szeretik őt?

Tamás - minden sorozatba kell egy jellegtelen karakter, hogy kiegyensúlyozza a főbb szereplők jellemvonásait, úgy látom, itt neki jutott ez a szerep.

Ez a sorozat önmagában akkora hatást válthat ki ebből a korosztályból, hogy mind az egyéniség, mind a barátság fogalmát eltörölje. Vajon tényleg az Éjjel-Nappal Budapestre foghatóak ezek a folyamatok?

Nagy levegő, induljon a sorozat!




1. rész

Rögtön az előzetesben az összes szereplő egy 8. kerületbe illő veszekedést vág le egymással. Gábornak, az összevissza varrt srácnak nincs pénze, de szórni akarja, és másokat hibáztat, hogy nem tudja rázni a rongyot. Joe próbálja lebeszélni a pénzszórásról, meg a csajozásról (emberismeret, igazságérzet!) eközben Csóró Lali egy limuzinból integet. És ez még csak az előzetes!

Megjelenik a Margit híd melletti ismerős ház, és rögtön egy kickstarttal indul a rész: Gábor örökölt 100 millió forintot! Csóró Lali szeme felcsillan, Gábor pedig azonnal bulikázni akar menni, ráadásul még kölcsönt is fel szeretne venni a nem kis összeg mellé, ami hirtelen az ölébe pottyant. Joe kiváló igazságérzetének köszönhetően megpróbálja rábeszélni őt, hogy ne bulikázzon el százmilliót, hanem fektesse be a pénzt, de Gábor lerendezi egyszerűen:

kit érdekel, mi lesz holnap? Úgy beszélsz mint anyám, be vagy feszülve, szarok a világra!

,,Bulizunk, csajozunk, adjak kölcsön pénzt?" Hoppá, hoppá, Gábornak elég volt 5 perc, hogy kibújjon az albérlő szerepéből, és rögtön valami méltóságnak képzeli magát, aki felmoshatja a padlót azzal, akinek eddig köszönhette, hogy fedél van a feje fölött. A kis összefirkált pojáca hirtelen OTP-nek képzeli magát... olyan tipikus, nem?

Hirtelen egy másik lakásba csöppenünk. Tamás szélmalomharcot vív a pávafrizurás lakótársával, hogy ne a mosogatóba dobálja a szotyi héját. (Szinte érzem a kő súlyát, ami leesik a néző szívéről, hogy ők is ezt csinálják otthon.) Hirtelen betoppan Karola és a semmirekellő iskolás fia, aki megbukott félévkor. (Még egy hatalmas kő!) Karola félrehívja a pávafrizurást, hogy

nem bír a két gyerekkel, amióta a Marci náluk volt, nem tanul semmit, csak róluk áradozik.

Kiderül, hogy a pávafrizurás, nyaktetkós férfi a kissrác apja! Így igazából nem is lenne akkora dolog, ha hozzájuk költözne, a büszke apuka pedig bevállalja a dolgot, vagyis az ő szavaival

megpróbál felnőni a feladathoz.

(Itt van tényleg egy bohócnak kinéző férfi, meg egy szőke picsa, és passzolgatják egymásnak a bukott iskolás gyereket, mint valami focilabdát. Elkezdtem hangosan és választékosan káromkodni. 8 perc telt el.)

Másik lakás: egy Lili nevű lánynak születésnapja van, és ezt mindenki látványosan leszarja, ő pedig látványosan szomorú. Egyszer csak betoppan egy frakkos-csokornyakkendős-csokorvirágos gyerek, aki valójában egy futár, és a keresztanyjától kapott ajándékot hozza neki, ami egy wellness-utalvány, de nem örül neki. (Mit várt, baszki, pónilovat?)

Vissza a páva-lakáshoz: Tamás a lakás tulajdonosa, őt kellene meggyőzni, hogy a kissrác odaköltözhessen, de először kiakad, hogy az ő lakása nem egy hajléktalanszálló! Tamás barátnője nyávogni kezd, a kissrác anyja nem bír vele, a pávafrizurás meg túl csóró, hogy külön albérletbe költözzön a saját fiával; végül hárman meggyőzik, hogy a gyerek talán Budapesten nem fog megbukni abból, amiből vidéken megbukott.

Eközben Gábor, ha már kölcsön nem tud adni, kajával kínálja az éppen útnak induló Joe-t. Mindenképpen meg akarja mutatni, hogy ő mekkora király, és mekkora szíve van, és az ő esetében tényleg nagyon érződik az, hogy felrakták a polcra a szart, vagyis örökölt egy nagyobb összeget, és azt hiszi, ő a lekvár. Végignézhetjük a tipikus üres bocsánatkérést, amikor tulajdonképpen az alany nem is tudja, miért kér bocsánatot, csak bocsánatot kér valahogy.

Lili elment wellnessezni, és ott bőg, miközben áztatja a lábát, hogy ,,milyen már, hogy a keresztanyjával kell lógnia, mert a barátai elfelejtették a szülinapját". Kis hülye picsa, sokat nem tudsz még! A keresztanyja persze érzelmi analfabéta: megszólal az érzelmes zene a háttérben, és kiderült, hogy

az életben vannak ilyen nehéz helyzetek, de türelmesnek kell lenni, és mindig megoldódnak

 - tenni nem kell ellene, hát hogy kellene már bármiért is egy wellnessezés mellett? Zsák a foltját, komolyan. A kiscsaj elmondja, min ment keresztül, a keresztanyja meg hozza az Oravecz Coelho-szintet. Betoppan a kiscsaj barátnője, Lili hirtelen mosolyra fakad, és azonnal nyomnak egy szülinapi szelfit, három ordító műmosollyal. Kezd emelkedni a vérnyomásom.

Vissza Karoláékhoz, aki könnyes (haha) búcsút vesz fiától. Amíg az előbb még nem bírt vele, nem tudott vele mit kezdeni, most megígéri neki, hogy mindenben számíthat rá. Miután lepasszolta az apjának a gyereket, beszállt a Mercibe, mi pedig visszatérünk a wellnessbe.

A szelfiző keresztmami vesz egy éles kanyart, és átmennek egy jacuzzi-terembe. Miután a személyzet a ,,kedves egészségére az üdítőhőz" szöveggel kimegy, elkezdi etetni a két kiscsajt, hogy a fiú mennyire megnézte a szülinapost, és úristen, valaki figyel rájuk, mekkora dolog ez! Elejti, hogy

ez egy jel volt,

és beleülteti a kamu-depressziós keresztlánya fülébe, hogy másszon rá a srácra, aki tovább játssza a szerepét, és semmi kedve ehhez. A barátnő és a keresztanya ezt láthatóan leszarja, és tovább traktálják a min mentem keresztül-szülinapos kiscsajt a sráccal. Lili behisztizik, és durcásan kirohan. Még a fele sem telt el, de már nekem is sírhatnékom van, és legszívesebben egy vágódeszkával vernék szét mindenkit az RTL Klubnál, aki ezt kitalálta és megrendezte.

Joe, Gábor, és Lali elmennek megnézni egy autószerelő-műhelyt, amit Joe meg akar venni. A kocsibeálló résnyire nyitva van, de senkit nem találnak bent. Gábor elkezdi enni a diófáról a diót, Lali kinyit egy ablakot, és bemásznak Gáborral a műhelybe. Joenak feltűnik, hogy ez már magánlaksértés, de végül Gábor ráveszi, hogy másszon be ő is az idegen műhelybe.

A pávafrizurás férfi, akit Teonak hívnak, hamar belejött az apaszerepbe, legalábbis látszólag. Bevásárolni ugyan nincs kedve, de a kissrác minden kis alkalmat megragad hogy végigjárhassa azokat az utcákat, amiket én minden nap végigjárok, és felajánlja, hogy lemegy ő az apja helyett.

Gábor és Lali a teljesen idegen autószerelő-műhelyben lemennek a pincébe, kivesznek egy-egy sört a hűtőből, és felbontják. Lali kiönti a sört, megcsúszik rajta, és felborít mindent, egyméteres körzetben. Gábor kihozza a helyzetből, hogy

a tulaj a hibás, amiért nem rögzítette a felborított dolgokat,

sőt, azért is, mert nincs riasztó a műhelyben! Betörtek, megrongáltak valamit, és a tulaj a hibás! Ez tényleg ilyen hülye?

Hirtelen a Ligetben találjuk magunkat. (Már értem, miért zuhant ekkorát a hely színvonala az utóbbi években!) Ez az egyébként a valóságban is létező szórakozóhely a sorozatban Bécyé. Hirtelen betoppan a szülinapos csaj, Bécy pedig 7-es erősségű tájszólással gyakorlatilag megalázza a lányt a teljes személyzet előtt a szerelmi bánatával. (Ha továbbtanulna, talán nem egy szebb napokat is látott diszkóban kellene dolgoznia, és tisztelettudó főnökei lennének, nem egy újgazdag, arany öltönyös proli.) A szerelmi bánat oka is feltűnik, és egy félreeső helyen egy mini-tortával meglepi Lilit a születésnapján, aki 2 perccel a nyilvános megszégyenítés után ismét boldog lesz. Kicsit borderline-jellegű ez a csaj.

Hirtelen betoppan a tulajdonos a műhelybe, ahová a három férfi betört. Nincs egyedül - egy nagytestű  kutyát is hozott magával. Gábor (az egyik betörő) ordibálni kezd a tulajjal, hogy fogja meg a kutyát, és megfenyegeti, hogy

feljelenti a tulajdonost!

Ez annyira jellemző azokra a tizen- huszonévesekre, akiket megismerek! Csinálnak valami nyilvánvaló faszságot, és kihozzák a helyzetből, hogy a másik a felelős érte. Kezdem érteni, hiszen felnőtt karakterektől veszik át a mintát. Gábor előkap a zsebéből egy köteg pénzt, és elkezdi a tulajdonos felé szórni a szó szoros értelmében, végül mindhárman lelépnek, Joe pedig bebukja az üzletet, nem tudja megvenni a műhelyt. (Kiváló emberismeret!)

Családi vacsora Teoéknál. Az apukák gyöngye kérdezgeti fiát, hogy mi a terve itt a nagy Budapesten, de hiába: Marci nem akar iskolába járni, csak felfedezné a várost, bulizgatna, élne. Marci bevágja a hisztit, hogy nem fedezheti fel a várost, bulizgathat, élhet, szóval beviharzik a szobába azzal, hogy

,,ugyanolyan vagy, mint anyám!"

Ebben igaza van: egyikük sem tud gyereket nevelni. Tamás csaja próbálja rávenni Teot, hogy viselkedjen felnőtt apaként, a pávafrizurás férfi pedig ugyanazzal a lendülettel, járással, hozzáállással ugyanúgy elvonul durcásan, mint két perccel ezelőtt a saját fia. Végem.

Joe és a két másik betörő hazaért, Gábor pedig fel van háborodva, amikor az autószerelő felelősségre vonja, és felveti, hogy kérjen elnézést. A tetovált macsó még mindig a kutya miatt van felizgulva, és ordibál, dühöng. Csóró Lali megmagyarázza, hogy ha valaki bukóra nyitja az ablakát szellőztetés közben, az még nem, de ha már valaki kitárja az ablakát, az már

feljogosít bárkit, hogy bemásszon rajta.

Már csak tíz perc, de egyre bizonytalanabb vagyok, hogy kibírom ép ésszel.

Hirtelen egy bulikába csöppenünk. Mekkora nosztalgia! 2012-2015 között én is viszonylag sokat jártam a Ligetbe, ez a része a sorozatnak tényleg azoknak szól, akik még nem voltak ott. Semmi extra nincs benne, sőt, a név- és gondolom tulajdonosváltás óta kifejezetten szar. (Régen Morrison's Liget volt.) Hogy miért lett szar, arról majd egy másik posztban, nézzük Lilit, aki a mini-tortás exét keresi! Dani a pultnál áll az új barátnőjével, Lili pedig odamegy balhézni és lekislányozza Evelint! Lili hirtelen ráébred, hogy nem csak az összes többi, de Dani mini-tortája is egy erőltetett, fake szülinapi köszöntés volt, és bevágja a durcit, Evelin pedig azért hisztizik, mert újdonsült barátja egy tízcentis tortával meglepte az exét. Kezdem érteni, hogy ki kicsoda, de ez egyáltalán nem nyugtat meg.

Vissza Teoékhoz, aki kétségbeesésében egy alkoholmentes sörrel próbálja meggyőzni iskolakerülő fiát, hogy 10+ év után, életében először komolyan vegye. Kitalálják, hogy valójában Marcinak se iskolába nem kell járnia, se dolgoznia nem kell, de Tamás és Szofi előtt, akik befogadták őket a lakásukba, el kell játszani a jó fiút.

Lili bocsánatot kér keresztanyjától, hogy elrohant a wellnessből. Nem zavarja, hogy az összeesküvés elmélet-hívő keresztanyja, meg az idióta barátnője kezdték rátukmálni a srácot, ő inkább azt választja, hogy kicsit sajnálja magát, keresztülmegy ezen, aztán a bocsánatkérés után megdobja egy kamu-szeretlekkel idősebb rokonát. A borderline-os, életképtelen, társfüggő kiscsaj gigantikusra nagyítja azt a párszáz forintos mini-tortát, amit Dani a csaja tudta nélkül adott neki, és úgy tesz, mint akinek apu megvette a várost, és továbbra is képtelen elszakadni a már foglalt exétől.

Az affektálás, nyávogás, önsajnálat közepette betoppannak Lili lakótársai (egyikük egy piros New York sapkában!), és amiről reggel még nem is tudtak, az estére hirtelen nagyon fontossá vált: hatalmas luficsokorral, és énekléssel köszöntötték fel az érzelmileg nulla, életképtelen, önsajnálatban lubickoló születésnapost. Hogy stílusosak legyenek: egy tízcentis mini-torta volt az ajándék. A bulika nem áll meg, a szelfi készül, én pedig kinyújtózom, és felkészítem magamat a színdarab második felvonására.



2. rész



A szereplők nem fogytak ki a konfliktusokból. A frissen meggazdagodott Gábor, és lakótársa, aki a lakásban is béna sapkát hord és a serpenyőből eszi a rántottát, ismét 8. kerület-módra oltják egymást. Joe-nak valahogy sikerült megbeszélnie a műhely tulajával (akihez betörtek!), hogy mégis adja el neki a műhelyt - van az a pénz, így kicsit többe fog kerülni neki. Gábor viszont nehezen hajlandó elmenni vele, ami nem csoda, ezzel az igénytelen alkartetkóval én se szívesen hagynám el a lakást. Az összefirkált férfi azzal vádolja Joe-t, hogy 

olyan borúsan látod a dolgokat, a jövőt,

szegény Joe-val már komolyan kezdek együtt érezni.

A serpenyőből evő sapkás srác után egy kulturális sokkot okoz a műsor, ugyanis egy iskolában találjuk magunkat, méghozzá a Zrínyi gimiben. Két idióta picsa zaklat egy harmadik idióta picsát, nem sokkal később pedig feltűnik Marci. (Egy iskolában! Wow!) A harmadik idióta picsát Orsinak hívják, őt próbálja randira hívni a szerencsétlen, de kosarat kap. Marcinak jobb ötlete támad: tűzriadót csinál a gimiben, Orsinak pedig ez már tecc, és elmegy vele várost nézni. Ez, kérem, minden lovagiasságot felülmúl.

Egy tetoválószalonban találjuk magunkat, pontosabban előtte. Karola magyaráz egy férfinak, bent a tetováló pedig egy Ivonn(?) nevű lánnyal szexel. Kiderül, hogy a férfi, aki kint álldogállt, a tetováló barátja, a lány pedig az ő barátnője. A szőke picsa persze reméli, hogy a srác semmit nem fog észrevenni ebből, egyszerűbb neki megúszni a balhét.

Belekóstolhatunk Marci randizási szokásaiba is. ,,Igazából neki nincsen terve", de természetesen Orsi sem a döntésképességéről ismert a gimiben, úgyhogy abban maradnak, hogy sétálgatnak, aztán kitalálják.

 - Mit szólnál egy buszos városnézéshez?
 - Mi vagyok én, nyugger?

Ezután bevágnak egy riportszerű részt Orsival, akinek az első mondata, hogy nagyon jól érzi magát Marcival, tök jó humora van, nagyon rendes srác. Értjük már, hogy honnan jönnek a kedvesvicces, semmitmondó, primitív igények?

Gábor egy belvárosi reggelizdében indítja a rongyrázást, nem meglepő, hogy Lali siet a segítségére. Lövöldözik a szelfiket, aztán a drága helyre egyszer csak betoppan a Liget sorozatbéli tulajdonosa, Bécy. Aki állítja, hogy a pénz boldogít, annak ezen túl ezt a két percet fogom lejátszani: két primitív, gondolkodásra képtelen proli egy gazdag helyen veszekszik egymással, és próbálják egymást eltaposni, szegény Lali meg már megbánta, hogy eljött. Létezik ennél nagyobb boldogtalanság? A tét emelkedik: Gábor odaül Bécyhez, és fogadni szeretne vele, hogy a fiatal lány, akivel Bécy megjelent, kifelé már vele fog menni. A gazdag klubtulajdonos érzi belül, hogy Gábor pofátlan dumája, önteltsége, magabiztossága lehet hogy betalálna a kiscsajnál, úgyhogy kitérő választ ad, nem mer vele fogadni. 

Vissza a varrodába! A tetováló srác mosolyogva csap bele haverja tenyerébe, akinek az imént megdugta a barátnőjét. A felszarvazott férfi gyanakodik, Ivonn pedig sajnos megszólal, de olyan hangszínnel, hogy most először érzem azt, hogy a vérnyomásom elérte a kritikus szintet. A tetováló srác nem csak azt eteti meg a béna haverjával, hogy nem dugta meg a barátnőjét, de még azt is beadja neki, hogy együtt van Karolával, sőt, a béna haver még meg is hív mindenkit egy közös vacsorára. Súlyos.

Marci időközben turistás helyet keres fázós randipartnerének. Orsi kezd hisztis lenni, kevesli az egész napos sétálgatást. (De komolyan, mit várt egy iskolakerülőtől, baszki? Belvárosi ebédet egy pohár francia borral?) A srác kitalálja, hogy menjenek be egy luxushotelbe, Orsi pedig nem azon aggódik, hogy nem fizetnek a szolgáltatásért, hanem, hogy ki fogják nézni. Nem az a lényeg, mit csinálsz, hanem, hogy a többiek mit látnak, igaz?

Gábor megpróbálja rávenni Csóró Lalit, hogy egye meg, amit rendelt: ,,drága volt, úgyhogy egyed!" Miközben Bécy a mosdóba megy, a tetovált srác odaül Melcsihez, akivel a klubtulajdonos érkezett, és elkezd vele beszélgetni. Bécy visszajön, és gyakorlatilag úgy kezdenek el veszekedni Melcsin, mint két állat, aki a koncon marakodik. 

(Itt álljunk meg egy pillanatra. Érezzük, hogy ez mennyire szánalmas? Itt van két ember egy drága étteremben, aki semmit nem tett a pénzéért, és egy tapasztalatlan, tudatlan, fiatal lányon vitáznak, mintha az egy tárgy lenne. Világos, hogy ez nekik nem megalázó, hiszen az ő értékrendjük szerint a pénz az első, de a lánynak vajon nem megalázó? Nem érzi, hogy ő  jelenleg nem több, mint egy tárgy, egy kellék, egy eszköz, amit felhasználnak?)

Komolyan mondom, Csóró Lalival tudok azonosulni, aki áll, mint egy szobor, és nézi ezt a műsort, és nem érti. Gábor sem bízik a saját dumájában, fellépésében: ruhákkal, ékszerekkel próbálja meggyőzni a lányt, és 

sikerül neki.

Mielőtt még kettétörném a netbookot, hirtelen az autószerelő műhelyhez érünk. Úgy néz ki, Joe valóban elveszti a bizniszt, hiszen Gábor ahelyett, hogy elment volna bocsánatot kérni, éppen kurvázott, a tulajdonos pedig őt is látni akarta. Nem bízta a véletlenre: bulizni, shoppingolni hívta a lányt, akinek nem kellett több, a ,,férfiak" alpári veszekedését követően azonnal pattant is be a limuzinba.

Gyerekek, feltűnt valakinek, hogy itt emberkereskedés folyik?

Ez a lány egy termék a polcon, amit levesznek és kifizetik! Vegyük már észre, hékás! Illetve azt sem ártana, hogy nagyjából négyszázötvenezren vannak, akiket hasonlóan meg lehet vásárolni bulikával, shoppinggal, meg egy látványos autóval. Láttam már ezt-azt, de ez engem is lesokkolt.

Marci és Orsi a hotel tetején kötnek ki. Elismerem, ez tényleg jónak tűnik, de Orsi vajon itt nem fázik? Mintha öt perccel ezelőtt még azt mondta volna, hogy zárt helyre akar menni! Végül találnak egy jégkoripályát a tetőn, és cipővel elkezdenek rajta csúszkálni. Marci észrevesz egy bódét, ahol a korcsolyákat tartják, és lovagiasan felteszi a kérdést a lánynak, hogy 

nem akarjuk feltörni, hogy tudjunk normálisan is korizni?

Orsinak ez már nem tecc, de mielőtt belekezdenének bármi romantikusba, az őr leküldi őket a tetőről. A lány hitetlenkedik egy sort, hogy vajon pont ő tetszik Marcinak? (De miért, komolyan? Nem a tipikus fiú-ideál megjelenésű, sőt, kifejezetten férfiatlan; nem jár iskolába, nem dolgozik, ötlettelen, életképtelen, céltalan, figyelmetlen. Mit kell ezen idealizálni?) Szerinte ez egy óriási nap volt, és megbeszélik, hogy holnap is találkoznak. Mielőtt megcsókolná (ő hajol a lány felé, a lány meg sem mozdul!), pont betoppan Joe, aki a történet szerint valami rokona lehet Orsinak. A kissrác beijed, és gyorsan elhúzza a csíkot.

Tetoválósék kamu-vacsorájába csöppenünk. Megjelenik Karola, mint a tetováló srác kamu-barátnője, de csinosabb, mint azt ő előre gondolta. Nagyon durva bájcsevej következik, hányingerem lett. Karola még érvelni is próbál amellett, hogy Ivonn nem egy csalfa ribanc (higyjél nekem nő vagyok, nem olyan a kisugárzása, stb.).

Orsi megpróbálja beadni Joe barátnőjének, hogy Marcival ők csak barátok. Nyilván nem eszi meg. A kiscsaj nem tudja, hogy mit érez, aztán ketten kilyukadnak ott, hogy egy aranyos, normális srác, aki, ha beszélt az érzelmeiről, lehet, hogy komolyan gondolja ezt az egészet.

(Komolyan mondom, kezdem érteni, honnan veszik a béna srácok, hogy a lányoknak ez kell. Én a valóságban nem látok ilyet magam körül, de ami a valóságban nem történhet meg, az az Éjjel-Nappal Budapestben igen! Itt van tényleg egy férfiatlan, életképtelen srác, aki nem jár iskolába, mert kibukott, nem dolgozik, nem tudja megoldani egy randin, hogy a lány ne fázzon, egyen-igyon valamit, nincsen jövője, és ez komolyan ennyire vonzó? Csak én járok két lábbal ezen a Földön?)

Niki, Joe csaja felveti, hogy mi van, ha Marci csak azért közeledik hozzá, mert meg akarja dugni. Hiába, az évek és a rutin, igaz, Niki? A kiscsaj viszont menthetetlen (vagy csak érettebb a koránál), így elhessegeti a felvetést, Niki pedig megkínálja őt két-három óvszerrel, aztán elköszön azzal, hogy ma este elmegy bulikázni. A napi jócselekedetet letudta.

Vissza a vacsorához. Hoppá, borul a bili! Ivonnak túlterhelte az egóját, hogy Karola megcsókolja a tetováló srácot, akinek ő délelőtt még szétdobta a lábát. Márió - akit megcsaltak - rájön a kis titokra, és kiviharzik az étteremből. Karola álma nem vált valóra, hiszen kiderült a megcsalás, de egyáltalán nem bánja, inkább kér valami erőset, és azt mondja, nem tehet semmiről.

A rész végén megbizonyosodhatunk Joe kiváló emberismeretéről: legjobb barátja, Gábor begurul a limuzinnal a ház elé, ő pedig keresi azt, ami nincs: felelősségre vonja a felelőtlen örököst.

,,Azt hiszed, most, hogy pénzed van, majd veszel magadnak új barátokat?"

Joe kissé alulbecsülte őt: egy lányt már vett magának délelőtt.

Eközben Karola visszament a tetoválószalonba, és megkereste Krisztiánt, a tetovátort. Felsétált hozzá, odalépett mellé, és így szólt:

nehari.

Boldogan éltek, míg meg nem haltak.

***

A 12-25 évesekben előbb született meg az Éjjel-Nappal Budapest iránti igény, mint maga az Éjjel-Nappal Budapest. Nem a sorozat tette ilyenné a fiatalokat: a fiatalok teszik ilyenné a sorozatot. A forgatókönyvírók nap mint nap azon gondolkodnak, hogy hogyan tegyék emészthetőbbé, befogadhatóvá, vonzóvá a 12-25 éves korosztálynak ezt a műsort, és meg kell hagyni, nagyon jól ráéreznek. Látnunk kell, hogy nem oldana meg semmit, ha öt év után egyik napról a másikra abbamaradna az Éjjel-Nappal Budapest. Lenne helyette egy másik napi sorozat, ami betöltené a szerepét, és céltáblájává válhatna a gyereknevelésre képtelen szülőknek, mint a fiatalság romlottságának oka.

Ez az életmód, ezek a viselkedési minták, ez a kommunikációs színvonal, ez az értékrend négyszázötvenezer emberből követést, kedvelést váltott ki. Sokan közülük irigylésre méltónak tartják. Felnéznek a szereplőkre. A vesztesekre, akiknek primitív konfliktusokkal telnek a napjai, hiszen ők maguk is vesztesek, és az ő környezetük is hasonló. Marci, a semmirekellő, Karola, a bukott édesanya, Ivonn, a csalfa mind-mind olyan karakter, amiket százezrek éreznek magukénak, de azt, hogy a buszon, a villamoson együtt utazhatunk a sok kis Marcival, Karolával, Ivonnal, nem a sorozatnak köszönhetjük. A sorozatot köszönhetjük nekik.

A tévé mindig azt fogja kiszolgálni, amit a legtöbben néznek. Legyetek észnél, és fogyasszatok olyan tartalmat, amit szívesen tennétek példaként a befolyásolhatóbb, fiatalabb emberek elé is! Nem mindegy, mi jön utánunk.

40 gondolat zárásként

Kedves olvasóim! Ez az utolsó bejegyzés, amit a blogon olvashattok, és az első, amivel szembetalálja magát, aki a zárás után idelátog...