Tumblr képek értelmezése a valóság tükrében [#2]

A nyár kellős közepén is gondolok az iskolások lelki egészségére. Úgy döntöttem, egy második menetben folytatom a reménytelen küzdelmet a boldog, kiegyensúlyozott tinikért. Ismét a Tumblrképek. nevű nyilvános Facebook-oldal volt a segítségemre, és találni fogtok egy képet abból a Tumblr-csoportból, aminek a végén egy magyar zászló van. Egy hozzászóló ajánlotta, beléptem, és hát gyerekek, felkavart a shitstorm, úgyhogy senkinek nem ajánlom, aki nem akar egész éjszaka az ágya végében magzatpózban gondolkodni azon, hol romlott el a világ.

Az első felvonásban négy kategória volt, most viszont úgy döntöttem, elég az önsajnálatból! A maradék három kategóriát, a kommunikációt, a lifestylet és a párkapcsolatot fogjuk megvizsgálni újból, több különböző szemszögből.

Dőljetek hátra, popcornt a kézbe, essünk neki!

KOMMUNIKÁCIÓ

Ez az! Ezzel a húzással teljesen magadba bolondítottál, most már csak téged akarlak! Igaz, hogy amikor találkoztunk, meg voltál szeppenve, mint egy elsős az évnyitón, aztán hónapokig nem is beszéltünk, de ez! Ez a tüzesség, ez a szenvedély, ez a lázadás hiányzott, hogy most rád írtam, és NE AKARD elmondani, hogy vagy! Ahh, imádlak! <333

Ezt se akarod elmondani, igaz? Pedig oly' kíváncsi vagyok, mit művelek veled azzal, hogy nem is veszek rólad tudomást. Egyébként, ez a csillagfényes égbolt-vörös út kompozíció a háttérben valami csodálatos. Amíg ezt olvasod, éppen egy ilyen szép helyen sétálunk kézenfogva egy másik lánnyal, és rajtad röhögünk.

Többek között ezért utálom, hogy a Messenger is bevezette a storyt! Gyanútlanul megnézek valami lányt, aki kitette a melleit, ő meg látja, hogy megnézem, és közben ilyeneket gondol, hogy én hónapokig rajta agyalok, miközben nem is beszélünk.

Ha nem írok egy lánynak, az nem véletlen! Mi, fiúk, általában így működünk. Hidd el, ha akarnánk írni neked, megtennénk, de nem akarunk. Csak néha, amikor egyedül vagyunk az irodában, jól esik önbizalmi válságban szenvedő lányok melleit bámulni a képernyőn, amit aztán fél perc alatt elfelejtünk.

Ó, dehogy sajnálod! Csak el akarsz érni valamit. Többet érnél azzal, ha leírnád, mit akarsz, mint ezzel az ál-sajnálkozással. Hidd el, értékeljük az őszinteséget, nem kell félni tőle! Ha meg tényleg tönkretettél mindent, akkor nem értem, mit akarsz tőlem. Úgy nézek ki, mint aki olyan lányt akar, aki tönkretesz mindent, aztán lerendez egy ékezetek nélküli Messenger-üzenettel? Komolyan? Ne már!

...és akkor szeretettel üdvözlök mindenkit egy közönséges Tumblr-csoportban! Itt bizony farkastörvények uralkodnak: ,,oltanak oltsd vissza". Hmm, alig várom, hogy bekerüljek ebbe az elit környezetbe! Biztosan sok témában el tudunk majd mélyülni azokból, amikkel itt a blogon foglalkozom, és ki sem látok majd az ötletes, igényes, intelligens poénok közül. Izgatottan várom, hogy vajon bevesznek-e, én is olyan menci akarok lenni, mint ők! (Amúgy nem jelentkeztem, kidobnék mindenkit két perc után.)

LIFESTYLE

Klasszikus. Csinálj úgy, mintha nem lenne szíved! Álljunk meg egy pillanatra, és nézzünk körül a Facebook-hírfolyamunkon, az Insta-feedünkön, az utcán, a bevásárlóközpontban, a tömegközlekedésen. Csinálj úgy, mintha nem lenne szíved! Vajon hány ember tekint erre megoldásként?

Vagdosás, mint kulturális minta. A tumbli segítségével sikerült eljutnunk onnan, hogy ,,csinálom, mert azt akarom, hogy észrevegyenek" oda, hogy ,,csinálom, mert láttam a tumblin, hogy ezzel foglalkoznak". Ezek a szerencsétlenek képesek szegény Cirmire fogni a saját nyomorukat, akinek élete legnagyobb bűne az volt, hogy belenyalt a konyhaasztalra kitett, bepácolt halszeletekbe. Felháborító!

Tisztázzunk valamit! Előfordult már, hogy találkoztam egy fiatal lánnyal, aki megnyílt azzal kapcsolatban, hogy korábban vagdosta magát. Többekkel is beszélgettem hasonló tapasztalatokról. Erősnek tartottam őket amiatt, mert nyíltan mertek beszélni erről, semmivel sem tekintettem rájuk rosszabb emberként, miután ez kiderült. Nekem nem velük van problémám, hanem a vagdosással, mint kulturális mintával, meg az ezt övező mérhetetlen önsajnálattal, figyelemhiánnyal, különlegességérzettel és álcázott sérthetetlenséggel. Mert ugye te biztosan kivétel vagy! Te már mindenen keresztülmentél, neked már bármi jöhet és semmi nem számít; akik pedig megkérdőjelezik a lelkierődet, vagy a traumák súlyosságát, azok nem értik meg a fájdalmad... :D Egy szó mint száz: aki vagdossa magát, az nem feltétlenül gyenge, de a traumáktól nem leszel különleges. Attól, hogy megtörtént veled valami, nem leszel különleges, attól leszel különleges, ahogy reagálsz rá.

Szerintem ez undorítóan tiszteletlen, és nem feltétlen azért, mert József Attila egy ismert költő volt. Szégyellje magát mindenki, aki kedvelte, és főleg, aki feltöltötte! Haver, szerintem te már a vonat tetején összeszartad volna magad, ráadásul József Attila több mindenen keresztülment, mint te bármikor fogsz. Komolyan, ki lesz a következő, Radnóti? Tényleg ott tartunk, hogy bárki bármekkora faszságot feltölthet a netre egy több tízezres látogatottságú oldalra anélkül, hogy bárki szólna neki? Mindig voltak shitpostok, de azt vettem észre, hogy régen egy ilyennél szóltak, hogy ez nem talált; most meg mindenki nyomja rá a viccest meg a lájkot.

Én is ilyen voltam, viszont én nem tartottam magam "ultra értéktelennek mindenki számára". Már az alkoholizmus sem a régi, bezzeg az én időmben!

Ezt is, és az előzőt is jellemzően általános iskolások kedvelték. A szülő ilyenkor nem nézi a hírfolyamot, miközben a gyerek bebaszcsis képeket lájkol? Tényleg nem akarok apuciskodni, de általánosban mi még nem írtuk ki MSN-re, ha ittunk, egyszerűen csak átéltük magát az élményt, és azon voltunk, hogy a szüleink ne tudják meg.

Aha, értem. Tehát nem számít, hogy régen átment rajtam a fél város, és úgy feküdtem be a fiúk alá minden nap, mint autószerelők a kocsik alá; te azért szeretsz, aki most vagyok! Egy gavallér vagy, talpig férfi, igazi úriember! Egy újabb ékes bizonyítéka annak, hogy mekkora divat nem vállalni a felelősséget semmiért, hiszen öt perccel ezelőtt teljesen más ember voltam, mint most, az már nem számít, mit tettem akkor.

Ezt csak a név miatt válogattam be. Feltűnt már valakinek, hogy gyakran a tömegpicsák is szót emelnek a tömegpicsák ellen? Mint amikor a Kylie Jenner című számot azok hallgatták, akiknek egyébként tényleg Kylie Jenner a példaképe. Érdekes.

Ezzel a tartalmas lifestyle-inspirációval zárnám a sort, térjünk rá a párkapcsolatokra!

PÁRKAPCSOLAT

"Baszki", ha nem szoktál előre tervezni, akkor nagy eséllyel nem akarok tőled semmit. Tessék előretervezni a jövődet, hidd el, nem olyan rossz dolog!

Hűha, fel van adva a lecke! De az ilyen szövegeket olyan lányok szokták megosztani, akik érzelmileg semmit nem tudnak nyújtani egy kapcsolatban; a szellemi támaszt pedig Pixa és Hiro adják neki, hogy szét ne essen. Ezen mit bánkódjak? Van még belőled száz ugyanolyan a tumblis csoportban.

De nem leszel, mert a srác megunta a szexet veled. Most már szeretne egy kis érzelmi intelligenciát is maga mellé, nem csak egy két lábon járó passzív-agresszív, vihogó puncit. 

Téged, vagy engem? *Felettem nincs hatalmad!*

Persze, de a csokiszökőkút nem fog este megdugni.

Hahh, ezt még az előzőhöz! :D Az udvarlás ötven árnyalata. Egyébként ezt mi értelme megosztani Tumblr képek között? Értem, hogy ez menő, de miért menő?

Erről most eszembe jutott egy gimis történet, amikor a C osztályban az egyik srác felgyújtotta az előtte lévő lány haját. De hogy lehet egy szünetet eldobni?

Az első részt itt találjátok, az önsajnálatos képek miatt extrán megéri megnézni! Ha pedig arra vagy kíváncsi, mit gondolok az Instagramról, azt is elolvashatod.

Tumblr képek értelmezése a valóság tükrében [#1]

Aki elolvasta néhány személyes bejegyzésemet, az tudja, hogy fél lábbal a jövőben élek, a másik lábammal gyakran visszalépek öt-hét évet, és néha azért azt is felfogom, hogy jelenleg mi történik körülöttem, de ez a legritkább. Gyerekkorom óta visszatérő gondolatom az, hogy mi fog történni, ha saját családom lesz, többször gondolkodtam ezen, mint bármi máson, és jobban is vágyom rá. Innentől már csak egy másik oldalamra való fordulás választott el attól, hogy elkezdjek gondolkodni az általános iskolás gyerekek kedvenc oldalán, a Tumblrön.

Eszembe jutott, hogy korábban lementettem néhány tanulságos képet, úgyhogy elkezdtem keresgélni a képernyőfotók között. 6 screenshotot találtam, de az ötlet nem állt meg itt. Kerestem hozzájuk további 36 képet, amikről egytől-egyig ordítanak azok a tünetek, amiket sokan észreveszünk, de kevesen tudunk megfogalmazni. Ha lenne egy lányom, és vele beszélgetnék ezekről, nem biztos, hogy ezeket a szavakat használnám, de 24 éves vagyok, és éppen párkapcsolatom sincs, nemhogy gyerekem, szóval engedjétek meg, hogy egy kicsit kivetkőzzek magamból.

Négy kategóriára osztottam a képeket: kommunikáció, lifestyle, önsajnálat és párkapcsolat. Ami nem telefonos képernyőfotó, azoknak a forrása a Tumblr idézetek és a Tumblrképek. nevű nyilvános Facebook-oldal. Igen, utóbbi így, egyben, ponttal a végén. Lehetnekemisígykéneírnom. Olyanmenci. Ahhw *.* (Na jó, abbahagytam.)

Let the game begin!

KOMMUNIKÁCIÓ

Klasszikus. Nem beszélek róla, csak megosztom Messengeren a 600 ismerősöm szeme láttára. Ijesztő, hogy ez a képek, tanácsok, tippek tiniknek oldalon van fent. Ki a fene tanácsolja azt egy tininek, hogy ne beszéljen a problémájáról? Vagy azt, hogy ne beszéljen, de tegye ki Messenger-napba, hogy nem beszél? Érthetetlen. Egyébként dehogynem változna valami, ha beszélnél, megkönnyebbülnél, és nem tudnád az összes ismerősöddel sajnáltatni magad. De ez így már nem lenne olyan jó.

Bárcsak lennél olyan bátor, hogy tudasd vele! De ha így fogalmazzuk meg, akkor meg te jössz ki felelősként, az meg nem jó. Hibáztasd a másikat azért, amit nem tudatsz vele, az az igazi!

Anyukád nem töltötte fel a Domino csomagot, vagy mi a baj? Ha jól sejtem, van pénz a telefonodon, csak azt gondolod, hogy neked jár a másik kezdeményezése, míg a másiknak nem jár az, hogy te hívd fel őt. Kiegyensúlyozott kapcsolat, mondhatom.

Ugyanaz, mint az előzőnél. Nem keresem őt, de elvárom, hogy ő keressen. Tipikus.

Itt a válasz a második képre. Érzelmileg gyenge vagy, de azzal vagy elfoglalva, hogy erősnek játszd magad a környezeted előtt, ahelyett, hogy feltennél egy nyamvadt kérdést.

Ó, dehogynem, sőt, ez számít a legjobban! De ha mosolygok, és azt hazudom, hogy nem számít, akkor két lehetőségem is van. Ha a másik nem kérdez rá, akkor utána tudom sajnáltatni magamat, hogy senki nem ért meg, és senki nem foglalkozik velem, ha pedig rákérdez és belesétál a csaliba, akkor addig is foglalkozik velem, és leköthetem a figyelmét arra a 15 percre. Tökéletes kommunikációs trükk. Nyilván egyszerűbb lenne elmondani, hogy mi az, ami számít, de akkor nem lennék olyan menci, mint a többi lány, és mindenki leszarná, hogy mi van velem. Így meg legalább arra a 15 percre érdekel valakit a jelentéktelen életem.

Hallod, báttya, véletlenek tényleg nincsenek, de próbáld meg gyakorolni, hogy kifejezed azt, ami benned van! A későbbi párkapcsolataidban, vizsgákon, a munkahelyeden, értekezleteken, hivatalos ügyintézéskor, vagy programok szervezésénél nagyon jól jöhet. Képzeljük el, hogy nagyok vagytok, és lefoglaltok egy szállodát a horvát tengerparton a barátoddal, és kérdezget az ügyintéző, hogy milyet szeretnétek. Erre a telefon másik végén a tumblis csaj lerendezi egy nekemmindegy.-gyel. Egybeírva, ponttal a végén, flegma fejjel.

Ez egyébként nem feltétlen arról árulkodik, hogy el akarod mondani, de nem megy, hanem arról, hogy fogalmad sincs, hogy mit akarsz.

"Képtelen vagyok kifejezni az érzelmeimet, ráadásul félek is tőlük, meg amúgy az egyedülléttől is. Inkább bebiztosítom a helyem ebben a kapcsolatban, itt legalább kapok valamennyi támaszt." - egy élmény lehet azzal lenni, aki ezt kirakja, de komolyan. Lehet, hogy nagyigényű vagyok, de én szeretem érezni egy kapcsolatban, hogy mennyit jelentek a másiknak.

"Olyan ember tetszik, aki csak akkor képes kifejezni a gondolatait és az érzéseit, ha ivott, másképp nem megy szegénynek." Engedd meg, hogy gratuláljak az ízlésedhez.

LIFESTYLE

Kurvára leszarom a csicska autókat! Érted, anya? Kurvára! Hát én már 16 leszek szeptemberben, anya!

Ehhez nem fűznék hozzá semmit, csak egy képet, ami nem tumblis, hanem valóságos.

Ne tegyél semmit! Várd ölbe tett kézzel a sorsodat, sajnáltasd magad, bukj meg év végén, hiszen nem vagy felelős semmiért! Semmi nem jelent semmit, és semminek semmi következménye, amit csinálsz. Neked csak várnod kell.

Erről nagyon szívesen írnék egy teljes bejegyzést, de egy másik blogger már megtette helyettem. Kötelező olvasmány, minden benne van, amit erről gondolok.

"Képtelen vagyok megoldani a problémát, ezért inkább idézeteket osztok meg, és várom, amíg magáról megszűnik." Ez a kép arra nevel, hogy semmilyen befolyással nem vagy a problémáidra, azok csak úgy megtörténnek veled. Akkor meg minek foglalkoznál velük?

Én vagyok az egyetlen, akit mosolyra késztetnek a kisgyerekek? Én mindig boldogan nézem a kisgyerekeket, nekik még minden esélyük megvan arra, hogy ne legyenek ekkora önsajnálattal teli tömeglányok, mint Csenge, aki megosztotta ezt az idézetet. Sokuknak valószínűleg sikerülni is fog elkerülni ezt az állapotot, nem kell hozzá sok ész.

Én azért nem hittem ilyet, de tény, hogy még egy érzelmileg stabil embert is megvisel a hosszútávú tumblizás.

Már megint ez a min mész keresztül! :D Egyébként annak idején az én családom sem tudta, mi zajlik le bennem, de eszembe nem jutott volna ezt kiírni MSN-re. Ki a fene lájkolja ezt, vagy ki oszt meg egy ilyet Facebookon? Ha ilyet látnék a lányom, vagy a fiam oldalán megosztva, igencsak elgondolkodnék, mit csináltam szarul az elmúlt 12-14 évben. Értem, hogy ez egy cry for help, de mégis nehezemre esik értelmezni, nálam ez másképp működött.

Szimonetta fején találta a szöget! Imádom, amikor a gyerekek gondolatvilágába nem fér bele, hogy a szülők is voltak gyerekek, és valószínűleg ők is szöktek el otthonról, éjszakáztak a haverokkal kint, végigitták/szívták a középiskolát és voltak szerelmi csalódásaik. Sőt, még magukhoz is nyúltak, ha épp nem volt társuk. Durva, mi? A szüleitek jobban tudják, hogy mit csináltok, mint ti magatok, csak munka után nincs kedvük elmagyarázni nektek azokat, amiket én itt elmagyarázok, ezért inkább szemet hunynak felette.

Gyenge vagy.

Senki nem várja el, hogy tanulj, nyugodtan mehetsz eladónak a dohányboltba, ahhoz elég a 8 általános. 

Már megint az a baj, hogy az eredményekért tenni kell, igaz? Hogy a szakma, az érettségi, meg a diploma nem jön csak úgy magától! Olyan jó lenne, igaz? Nem csinálni semmit, és megkapni! Semmi ne jelentsen semmit, bárki kaphassa meg a diplomát csak úgy! Tartsál ugyanott tanulás nélkül, mint akik éveket tanultak végig, ezt akarod, igaz?

Bárcsak az lenne az elvárás, hogy tanulnom kell a témazáróra, de komolyan! És, mondjuk, nem kellene bevásárolnom, főznöm, fizetnem a fűtésért, a közös költségért, munkába járnom, megszerveznem a programokat, ha elmegyek valahova, felelősséget vállalnom és fenntartanom magam! (Természetesen szarkazmus, egy ilyen jelentéktelen életet halálra unnék.) Amúgy meg, az általános iskola és a középiskola elvégezhető tanulás nélkül, rengeteg élő példa van rá.

ÖNSAJNÁLAT

Nem. Egy egyszerű, buta lány vagy, aki minden nap megjátssza mások előtt, hogy nem egyszerű, és nem buta, ráadásul semmit nem tesz annak érdekében, hogy ez megváltozzon. Minek legyek összetett és okos, ha a többiek így is azt hiszik, hogy az vagyok?

Jól értem, ha egymás mellé állítunk téged és egy ugyanolyan alkatú lányt, akkor magadat kövérnek látod, őt pedig nem? Logikus. Ez egy biztonsági játék. Ha ismerkedsz valakivel, és ő kövérnek tart téged, akkor legalább igazat tudsz neki adni (miközben belül összetörsz), ha pedig nem, akkor rá tudod kényszeríteni szerencsétlent, hogy folyton bizonygassa. Viszont, ha nem tartod kövérnek magad, abban benne van a bukás lehetősége! Hiszen, ha más annak lát téged, akkor bukta, ennyi volt, kész, vége, megnyílik a föld alattad, game over. Így inkább kényelmesebb sajnáltatni magad, akkor ez nincs benne a pakliban.

Ha ilyeneket osztasz meg, azzal kb. reklámozod, hogy testképzavaros vagy, megfelelési kényszerrel küzdesz, és annyira befolyásolható és gyenge vagy, hogy képtelen vagy magadat érvényesíteni. Nem akarlak lebeszélni róla, de gondoltam, szólok.

Én beszélni magyar, de nem érteni elsőre kép. Azért többszöri elolvasásra sikerült.

Itt arról van szó, hogy te kizárólag az olyan fiúkat veszed észre, akiknek nagymellű, nagyseggű, vasalthajú divatpicsára van szüksége. "Ez a társadalom" - lol, nem, ez a te ízlésed. Ideje megvizsgálni. Azt is érdemes megnézni, hogy te mennyire veszed emberszámba a csúnyácskának tartott, kövérebb fiúkat. Az az érzésem, hogy megint abba futottunk bele, hogy te olyat vársz el, amit nem nyújtasz. Tedd fel magadnak a kérdést: miért ér sorozatosan az az élmény, hogy olyan fiúkat találsz, akiknek az igényei megrekednek ezen a szinten?

*arra az öt percre tart, amíg ki nem csöngetnek és nem mentek ki a büfé elé egy energiaitallal a BFF-eddel, és nem kezditek el megint játszani az agyatokat mindenki előtt

Még egy cry for help. Itt sem értem, hogy a szülők nem veszik észre, amikor a lányt ilyen alatt jelölik meg, ilyet oszt meg, vagy lájkol? Tanárok, rokonok, bárki? Feljebb meg valaki öngyilkosságra buzdít hozzászólásban, amit az admin hónapok óta nem törölt. Még szerencse, hogy valaki reagált rá.

PÁRKAPCSOLAT

Komolyan? Ez a jellemzése az igazi pasinak? Olyat vársz el, amit nem tudsz nyújtani, ráadásul még birtokolni is akarod szerencsétlent, mint valami tárgyat. Lezülleszted egy plüssállat szintjére az embert. Hívjon fel anélkül, hogy te hívnád, írjon anélkül, hogy te írnál, kezdeményezze a találkozást anélkül, hogy te valaha kifejeznéd a szándékod. Lófaszt nem tudsz nyújtani egy párkapcsolatban, de elvársz mindent a semmire.

Amúgy meg mi az, hogy egy igazi pasi féltékeny? Szerintem pont, hogy az féltékeny, aki bizonytalan magában, érzelmileg gyenge, vagy annyira pocsék az emberismerete, hogy olyat választ, aki mellett oka van rá. Egy igazi pasi legfeljebb egészséges mértékben féltékeny, és nem hív fel olyat, nem ír olyannak és nem akar látni olyan lányt, aki ilyen szinten éretlen.

Anyu nem enged el 9 után, vagy mi? Nem értem. Menjél át hozzá, ha látni akarod. Vagy nem is ő rá van szükséged, hanem a várakozására, igaz?

Magadnak is hazudsz, a barátaidnak is hazudsz, de gondolom, ha megkérdezem, hogy milyen társat akarsz, akkor az első az lesz, hogy őszintét.

207 reakció, 16 megosztás. Amennyi társfüggőt látok magam körül, hát, keveslem. Gondoljuk már egy pillanatra végig ennek a képnek a szövegét! Milyen mértékű kiszolgáltatottság és társfüggőség ez? Ez tényleg a "mindegy, csak csináljunk úgy, mintha működne ez a kapcsolat, ami nem működik" esete.

Ugye? Én sem.

Igen, ebből lesz az, hogy vele maradsz amikor megüt, rászokik különféle cuccokra, eltilt a barátaidtól és érzelmileg zsarol. Mindenre igen a válaszod = képtelen vagy nemet mondani.

Kezdem sajnálni, hogy csak 6-700 embert ért el a bántalmazó kapcsolatokról szóló posztom, lehet, hirdetnem kellene a 13-19 éves korosztálynak. Istenem, pedig annyira egyszerű, az összes ilyen kapcsolat egyféleképpen működik 8-10 jellemző sablonnal. Még a dumák is ugyanazok, a helyzetek, az érzések, minden. Nem hiszem el, hogy nem lehet ezt felismerni, semmi ördöngősség nincs benne.

Világos: önmagamban gyenge vagyok, tehát olyan akarok lenni, ami neked tetszik. Nem megoldani akarom a problémát, hanem kielégíteni az egóm éhségét az önigazolásra. Meg akarok felelni, úgyhogy iszok, cigizek, és kavarok egy ismeretlennel - úgyis ez a menci, így meg már lehet, hogy kelleni fogok neked. Micsoda gyümölcsöző kapcsolat születhet ebből...

Világos, hát erre nem az a megoldás, hogy olyan fiút keresek, aki értékel engem! Inkább gyűlölöm a helyzetet, meg magamat, az sokkal jobb.

Igen, tényleg ez sokkal jobb, ha a hajadra meg az alakodra bukik! Hát az teljesen más, mintha a seggedet, vagy a melledet nézné, tényleg! Micsoda gavallér! Ezen túl inkább hajápoló szerekre, fogfehérítő gépre, meg kondibérletre fogom költeni azt a pénzt, amit eddig kivágott felsőkre, meg magas derekú nadrágokra adott anyu hétvégenként. Mostantól olyan fiúk figyelmére vágyom, akiknek a hajam és az alakom kell, nem a seggem! Drasztikus változás.

"Olyan fiúval vagyok együtt, akinek már az is elég, ha a közelébe megy egy másik lány, mert képtelen a gatyájában tartani a farkát."

vagy esetleg

"Annyira értéktelennek tartom magam más lányokhoz képest, hogy a barátomat legszívesebben bezárnám a szekrényembe, hogy ne tudjon még csak ránézni se más lányokra."

Egyik jobb, mint a másik.

"Olyan fiúval vagyok, aki vékonyabbra, szebbre vágyik, és annyira gyenge, hogy egy seggrázással befolyásolni lehet."

Van, aki ráadásul hozzászólásban büszkélkedik ezzel, láthatunk más, jellemző viselkedési mintákat is, ha figyelmesen elolvassuk őket.

Hát, persze, hogy megérdemled! Te vagy a világ közepe, megérdemelsz mindent! Megérdemelsz egy kapcsolatot komplikációk nélkül, sőt, rózsát tövis nélkül! Képtelen vagy megoldani a felmerülő komplikációkat, de ez nem derülhet ki, ha nincsenek komplikációk.

A fiú ne is tegyen fel kérdéseket, de válaszoljon meg mindent! Értékeljen téged a semmiért! A fenti kép egy egyoldalú kapcsolat tökéletes tünete. Neked nem kell tenned semmit - a tökéletes kapcsolat csak úgy jár, hiszen megérdemled.

Variációk egy témára.

És még mindig ugyanerről van szó! Tehát akarok egy papucsot, aki bármilyen faszságomat eltűri, bármit elvisel. Amit teszek ebben a kapcsolatban, annak ne legyen következménye! Ráadásul rögtön egy kocsit is akarok a seggem alá úgy, hogy minden, amit életemben dolgoztam, az az 50 óra közösségi szolgálat volt! Rendeljen nekem pizzát, mert félek a telefonálástól, és fizesse is ki, mert anyu nem adott nekem pénzt. Igazából csináljon meg mindent helyettem, aztán, ha valamit rosszul csinál, majd jól lebaszom.

Mindent akarok a semmiért. Egy balek srácot akarok, akinek megvan a lehetősége egy kiegyensúlyozott, boldog kapcsolatra, de inkább engem választ, és 0-24 kiteszi magát a hangulatingadozásomnak és a random érzelemkitöréseimnek. Igen, ezt akarom!

*amíg nem jön a sulinkba egy másik srác aki hasonlít a kedvenc sorozatkarakteremre

Ez az! Végre találtam egy kifogást arra, hogy egy hisztis, önérzetes kis picsa vagyok, aki képtelen bármit kezdeni az életével! Képzeljünk el egy olyan jelenetet, amikor bemegyek a Kormányablakba hivatalos iratokért, és az ügyintéző csapkod, flegmázik, úgy néz rád, mint amikor a hangos lányok méregetnek téged az osztályban, és végül te kérdezel rá, hogy "öhm, segíthetek valamiben"? Ő meg  "ja, csak hiányzik". :(((((

Nem véletlenül ezt hagytam utoljára.

Aki gyakran szokta olvasni a blogot, az tudja, hogy az egyik kedvenc kérdésem ismerkedés közben, hogy mit tudsz nyújtani egy kapcsolatban, amit más lány nem? Ezt a kérdést nem azért szoktam feltenni, hogy kötekedjek, hanem pontosan amiatt, amit ez a kép mond.

Nem fogod pótolhatatlannak érezni magadat, ha nem vagy az. Ha nem vagy az, akkor nem megsértődni kell, meg flegmázni, hanem kialakítani egy pótolhatatlan személyiséget, és olyan tulajdonságaidon dolgozni, amikre a neked tetsző férfiak vágynak. Nyilván, ha azt akarod, hogy a fiúk a hajad meg az alakod miatt szeressenek, akkor ez az egész tárgytalan. Én is fontosnak tartom a pótolhatatlanság érzetét egy kapcsolatban, ezért igyekeztem olyan szempontokat kialakítani ismerkedéskor, amik túlmutatnak ezen.

Érdemes neked is feltenni egy másik kedvenc kérdésemet: kinek szeretnél tetszeni?

Melyik volt a kedvenc képed? Van, amelyikhez hozzáfűznél még valamit? Tedd meg itt, vagy a Felnőtt Szemmel Facebook-oldalán! Ha olvasnál még, ajánlom a 21. század és a párkapcsolat címkét, sok érdekes gondolatot találhatsz ezek alatt.