Segítség, nincs munka! - 5 mondat munka helyett

Mindannyian ismerhetünk olyan embereket, akik, bár nem járnak iskolába és kisgyerekük sincs, úgy döntöttek, nem dolgoznak. Az érettségin átrugdosott céltalan huszonévestől kezdve az életunt, befásult, elvált negyvenes anyukáig, aki egyensúlyozni próbálja az életét az internetes farmja és a középiskolás gyereke között; bárki meghozhatja ezt a döntést. Mégis van néhány közös bennük, illetve van néhány tényező, ami később is gátolhatja őket a munkaerőpiacon való részvételben.

Ezekkel az emberekkel alapvetően nincs gond: nyugisak, néha találkozunk velük, sopánkodnak egy sort, aztán mi megyünk a dolgunkra. A probléma az érvelésükkel van, hiszen ahogy a Tescós cikkben is írtam, nagy mértékű munkaerőhiánnyal küzd a kereskedelem mellett még sok más szektor is.
Akkor mégis miért nem fogják magukat, és mennek el dolgozni?

1. Van munka, csak nem elég jó! Hát persze! Beszélgetés közben hamar kiderül, hogy igazából operátort, bolti eladót, csomagolót, gépkezelőt, raktárost, takarítót és pizzafutárt is keresnek, de hát az nem jó, és egyébként is, ilyet ki vállal el, ugye? A felelősség másra hárítása tökéletesen működik önvédelmi mechanizmusként, hiszen ezzel nem csak a munkát teszi felelőssé a saját hiányosságai helyett, de még magát is feljebb tünteti fel a ranglétrán.

2. Ma már mindenhova diplomást keresnek. Nyilván, a gyárban és a raktárban is summa cum laude diploma kell.

3. Nincs kedvem. Ritka, hogy egy mozgalmas, tartalmas életet élő, tudatos ember ne találjon kedvére való munkát - ha elkötelezett a sport iránt, akár személyi edzőként, de edzőtermi pultosként vagy biztonsági őrként még mozognia sem kell olyan sokat. Olyannal is kevésszer találkoztam, aki a továbbtanulást komolyan vette, és most ne találna munkát. Egy új munkahely eleinte óriási kitartást és akaraterőt igényelhet, de ha az élet más területére jut belőlük, akkor ez sem lehet kifogás.

4. Minek? Sok ember számára az jelenti a plafont, ha van cigi, van pia a hűtőben és a gyerekek is esznek valamit, innentől kezdve van egy nagy ugrás az igények között, és következik az iPhone és a BMW. Egy szülő, vagy élettárs segítségével ugyanazon az életszínvonalon lehet élni, mintha az ember munkával töltené a napjait, így pedig nem mindenkinek van igénye önálló életre. A kiszolgáltatottság, a tapasztalat hiánya viszont visszaüthet, ha a szülő, vagy az élettárs már nem nyújt biztos hátteret, és önállóan kell megoldani a pénzkeresést.

5. A többiek se dolgoznak, oszt' mégis megvan mindenük. Óriási különbséget jelent, ha egy társaság összes többi tagja előre tud lépni az életben: költözködés, önállósodás, eljegyzés, házasság, családalapítás, esetleg egy új autó, új bútorok, vagy egy utazás, új élmények. Vannak olyanok, akik nem is értik, hogy miért maradtak le, és magukat ostorozzák nyilvánvaló, de annál feleslegesebb kérdésekkel.