2018. július 27., péntek

A szerelem színei és a háromszög-elmélet

Az egyik kedvenc pszichológiával foglalkozó oldal, amit követek, a Psych2go nemrég megosztott egy érdekes képsort: Robert Sternberg háromszög-elméletét a szerelemről. Nekem nagyon megtetszett, és ezen fellelkesülve bemutatok nektek egy másik szerelem-elméletet is, ami egy kanadai tudós fejéből pattant ki.

Nézzük előbb Sternbergét!

Forrás: MY PSYCHOLOGY - Facebook

Sternberg szerint a szerelemnek három összetevője és hét fő típusa van. A három összetevő az intimitás, a szenvedély és az elköteleződés, a hét típus pedig ezek kombinációiból áll össze:

Kedvelés/barátság: ha intimitás van, de szenvedély és elköteleződés nincs, az inkább kedvelés, mint szerelem. Ez lehet egy kibontakozó kapcsolat kezdete, de általában nem így alakul, és barátzóna lesz belőle.

Fellángolás: szenvedély van, de se intimitás, se elköteleződés. Ide tartoznak a crushok (bocsánat azoktól, akik utálják ezt a szót) és az egy éjszakás kalandok.

Romantikus szerelem: megvan az intimitás és a szenvedély is, de hiányzik az elköteleződés. Itt már testileg és érzelmileg is kötődnek egymáshoz a felek, ez egy gyakori szakasz komoly kapcsolatok elején.

Üres szerelem: a romantikus fordítottja. Itt az elköteleződés van meg, intimitás és szenvedély nélkül. A sok megromlott házasság, ami a gyerek, a ház, a megszokás stb. miatt maradt meg, mind ide sorolható.

Társas jellegű szerelem: intimitás és elköteleződés van, szenvedély nincs. Idős házaspároknál ez kielégítő lehet, fiatalabbaknál szerintem nem. 

Vak szerelem: van elköteleződés és szenvedély, de nincs intimitás. A My Psychology oldala Kim Kardashiant hozza fel példának, szerintem tökéletes. Az őt utánozni vágyók között is gyakori ez a típus.

Tökéletes szerelem: mindhárom összetevő megvan. Sternberg garantálja, hogy egy ilyen szerelem részesei legalább tizenöt éven keresztül gazdag szexuális életet élhetnek egymással. A pár tagjai el sem tudják képzelni, hogy más mellett esetleg boldogabbak lehetnének hosszútávon, sikeresen legyőznek minden akadályt, miközben egy percre sem engedik el egymást.

Sternberg azt mondta a tökéletes szerelemről, hogy fenntartani nehezebb, mint megtalálni, (ehhez mit szóljon az, akinek még megtalálni sem sikerült?) és, hogy nem tud állandó maradni. A tudós arra is figyelmeztetett, hogy kommunikáció nélkül a legnagyobb szerelem is elmúlhat. Ahogyan az embereket sem lehet a 16 MBTI-típusba betuszkolni, úgy a kapcsolatokat sem lehet ezzel a hét fajtával meghatározni, a legtöbb kapcsolat két típus között helyezkedik el.



A szerelem színei




John Alan Lee háromféle szerelmes embert, és háromféle érzést különböztetett meg, amit görög és latin szavakkal jelölt. Az Eros, a Ludus, és a Storge embertípusok érezhetnek Mania-, Agape- és Pragma-jelleggel a társuk iránt. Az elmélet értelmezhető úgy is, hogy az utóbbi három érzés az Eros, a Ludus és a Storge különféle kombinációiból áll össze.

De mit jelentenek a szavak?

Eros - sejthető, hogy ennek a típusnak bőven van köze az erotikához. Az eros típusú emberek szenvedélyesek, érzékiek mind a szexuális életet, mind az érzelmeket tekintve, szóval fontosnak tartják, hogy meglegyen a kémia. (Jelentsen ez bármit.) Én nem ez a típus vagyok, szóval azt sem értem, hogyan lehet első látásra szerelembe esni egy idegennel, de ez a típus képes rá.

Abban viszont együtt tudok érezni, hogy reménytelen idealisták, és folyton valami romantikus vagy szexuális élményre vágynak. Mások úgy láthatják őket, hogy irreálisak az elvárásaik a szerelemmel kapcsolatban. Naivak tudnak lenni, főleg, ha eközben kielégülnek a szexuális igényeik, és gyakran nem a partnerbe, hanem a szerelem érzésébe szerelmesek. Nem csalfák, de nem okoz gondot nekik szakítani, ha már nem olyan, mint az elején.

Ludus - ez latinul azt jelenti: játék. A ludus típusúaknak a szerelem egy valami, ami közben szórakozhatnak egymással, programokat csinálhatnak, de véletlen sem mélyülhetnek el. Könnyen előfordulhat, hogy egyszerre több partnerük is van, és egyiknek sem fedik fel a valódi érzelmeiket. Általában elvárják, hogy a másik is így álljon hozzá, és ne kötődjön jobban, mint ő. Ennek köszönhetően nem féltékenykednek, hiszen nem jelent gondot nekik, ha a másik is több vasat tart a tűzben.

Ahogy megfigyeltem, ezek azok az emberek, akiket érzékenyen érintett egy csalódás, és vagy bosszút akarnak állni a másik nemen, vagy egyszerűen csak képtelenek túllépni azon a bizonyos csalódáson, ezért érzelmileg bezárkóznak.

Storge - ennél a típusnál a szerelem barátságból alakul ki, és sokkal inkább a közös értékrend és érdeklődés tartja össze a kapcsolatot, mint a szenvedély. Érdekes, hogy Lee ezt a típust a családi kötelékhez hasonlítja. Hosszú házasságot általában ez a típus szokott megélni, de az sem ritka, hogy szakítás után képesek barátságban maradni a másikkal. Megfigyelhető némi birtoklási vágy, de nem túlzottan féltékenyek, csak éppen, amennyire kell, és általában csak komoly kapcsolatban hajlamosak a szexre. Mély bizalom, tisztelet, intimitás és fokozatos elmélyülés jellemzi ezt a típust.



Mania - ez éppen azt jelenti, ami elsőre eszünkbe jut róla: őrülten, birtoklóan, mániákusan szeretni a másikat. Erős birtoklási vágy, féltékenység, függőség jellemzi. A Wikipédia John Hinckley Jr.-t hozza fel példaként a mániához, aki azért próbálta meg megölni Ronald Reagan amerikai elnököt, hogy ezzel a tettel végre elnyerje Jodie Foster szívét. Ha belegondolok a környezetemben vagy az emlékeimben élő mániákus szerelmesekre, ez annyira nem is rossz példa. Az ilyenek szokták összeköltözésbe/eljegyzésbe/házasságba kényszeríteni a másikat érzelmi zsarolással, ráadásul a szex sem egyszerű velük, mert általában hisztisek az ágyban. Jellemzően nem tudják, hogy mit akarnak, a másiknak folyton bizonygatnia kell a szeretetét, mert kételkednek benne. Szerintük a szerelem része a fájdalom, a kettő nincs meg egymás nélkül. (Szerintem meg a mánia nincs meg önbizalomhiány nélkül, meg ennek azért van egy erős borderline-jellege is.)

Agape - az ideális szerelem. Az agape jellemzője, hogy a felek önfeláldozóak a másik érdekében, szélsőséges esetben pedig ez odáig is fajulhat, mint a Titanicban. Odaadás, gondoskodás, türelem, megértés és erős kötődés jellemzi az ilyen kapcsolatot, az egó pedig teljesen háttérbe szorul. Jobb adni, mint kapni - akár ez is lehetne a jelmondata. Persze, ennek is van hátulütője, az ilyen kapcsolatokban gyakran érezhetik magukat a felek nem elég jónak, és lehet bűntudatuk amiatt, hogy nem adtak eleget a másiknak. Szélsőséges esetben, vagy különféle mentális betegség esetén ez mártírkodásba fordulhat át, ebből szokott lenni az, amikor az egyik fél felhánytorgatja, hogy mit fel nem áldozott, és mit meg nem tett a másikért. Alapesetben viszont nincs féltékenykedés vagy birtoklás, és kielégítő szexuális élet társul hozzá.

Pragma - ez a típus általában úgy alakul ki, ha valaki ésszerűen, elvárások alapján választ társat magának, értékes dolgokat keres a másikban, akivel közösen tehetnek, küzdhetnek mindenféle life goalért. Az ilyen kapcsolatok általában hosszútávúak, de tekinthetőek unalmasnak a szenvedély hiánya miatt. Te adod ezeket az értékes dolgokat, én meg adom ezeket az értékes dolgokat, aztán elleszünk valahogy. Két politikus, vagy más híres ember házassága gyakran pragmatikus, és az olyan házasságok is ilyenek, ahol a feleknek fontos, hogy mit gondol a környezet. (Például, ha az illető nem házasodik szegény családból származóval.) Az ilyen kapcsolatokban a felek abban hisznek, hogy a jó szexuális élet kialakítható az évek során, és nem feltétlen kell hozzá a kezdeti egymásnak esés.

Ahogyan Sternberg típusainál, a szerelem színeinél sincsenek pontosan egyféle típusok, a valóságban a legtöbb kapcsolat valamelyik kettőnek a keveredése.



A Forrás a My Psychology Facebook-oldala és a Wikipédia, néhol beleejtettem a saját gondolataimat is. Érdekesnek találtad ezeket a típusokat? Szólj hozzá itt, vagy a Felnőtt Szemmel Facebook-oldalán! Ha pedig egy kis humorra vágysz, de közben szeretnéd jobban megérteni a párkapcsolatokat, olvasd el ezt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

40 gondolat zárásként

Kedves olvasóim! Ez az utolsó bejegyzés, amit a blogon olvashattok, és az első, amivel szembetalálja magát, aki a zárás után idelátog...