2018. május 14., hétfő

Milyen érzés valóra váltani százezer fiatal lány álmait? [2/3]

Egy évvel ezelőtt, 2017. május 15-én egy fehér Mercedes kabrió 140-nel rohant bele egy Dózsa György úti buszmegállóba, miután összeütközött egy másik autóval. A balesetben két fiatal férfi meghalt, a Mercedes sofőrje viszont sértetlenül szállt ki, hogy aztán az áldozatok vérét törölgesse az autójáról. Ahogy a baleset híre terjedni kezdett, hamar kiderült, hogy a luxusautó sofőrje a 39 éves Molnár Richárd, aki a 2000-es évek eleje óta aktív tagja az alvilágnak, és korábban sokáig börtönben ült. Barátnője pedig a 23 éves Kálmán Szilvia, aki tinikorában rendszeresen részt vett szépségversenyeken, modellkedik, és akivel látványos luxuséletet élnek az Instán 89 ezer követő legnagyobb ámulatára. Az első részben a lifestyle feltételeiről és kiegészítőiről olvashattatok, a második részben az ilyen jellegű párkapcsolatokat fogom ízekre szedni, holnap pedig presztízsről, értékválságról, prostitúcióról, a modell szó értelmezéséről és a pénz-boldogság viszonyáról olvashattok bővebben.

Forrás: Bors

El tudod képzelni azt, hogy a barátnődet pénzért bérbe add másoknak? Úgy, ahogy leírtam. Készítesz róla pucér képeket, felteszed a netre, beírod a magasságát, a súlyát, és, hogy mit enged az ágyban, megadod, mennyi pénzbe kerül, megnyomod az entert, és várod a telefont. Nem? És azt, hogy visszamész a barátodhoz, miután megcsalt? Még mindig nem? Bezárva tart a lakásban és felügyeli a Facebookod? Na? Ez sem a te világod? Akkor bizonyára semmit nem értesz az olyan párkapcsolatokból, mint amilyen például a Mario nevű énekesé (volt), vagy amilyen Richárdé és Szilviáé. Ne aggódj, nem vagy egyedül, ma este én leszek az idegenvezetőd, és elkalauzollak a lifestyle-guruk által megálmodott párkapcsolatok világába. Mivel ez tőlem is a lehető legtávolabb áll, engedd meg, hogy segítségképpen három bekezdésben összefoglaljak neked egy 90-es évekbeli történetet Magyarország akkori legkeresettebb maffiózójáról, és az ő barátnőjéről.

(Amit írni fogok, valóban megtörtént, a történetet a lány édesanyja tette fel az internetre 2005-ben. A végén adok linket az eredetihez.)

Szóval, adott egy hányatott sorsú srác, aki nevelőintézetben nevelkedett, gyilkosság miatt pedig már tiniként megjárta a tököli fiatalkorúak börtönét. A rendszerváltás után elkezdett felfele lépkedni az éjszakai életben, belekeveredett, amibe csak lehet, aztán 25 évesen az edzőteremben találkozott egy lánnyal. A lány kifejezetten jó családból származott, szülei orvosok voltak, ő maga pedig elitgimibe járt, kitűnő tanuló volt, zárkózott, és 16 éves. A fiú már korábban kinézte őt magának, pontosan tudta, hogy a szülei befolyásos orvosok, ezért némi ismerkedés után elkezdte megkörnyékezni a maga módján: kabrióval a házuk elé ment, vitt neki száz szál rózsát, aztán nem sokkal később egy másik luxusautóval is beparkolt, kezében egy ajándékcsomaggal. A családnak feltűnt, hogy a fiúnak az életmódja ellenére hiányosak a gazdasági ismeretei, és gyanakodtak, óvták tőle a lányt, aki egyre kevésbé hallgatott rájuk, elkezdett rendszeresen találkozgatni vele, beadta a derekát. 18. születésnapján aztán Monte-Carloba utaztak, egy-két évre rá pedig megszületett első közös kislányuk, akit nemsokára követett a második. A lányok már az USA-ban születtek, hiszen ekkorra az emberünk Magyarország legkeresettebb bűnözője volt. Néha-néha hazalátogattak, aztán született még két fiuk, időközben pedig az újdonsült apuka levezényelte a 90-es évek végének gyilkosságsorozatait – amint azóta kiderült, több vállalkozót is az ő ösztönzésére lőttek le.

Térjünk rá a lifestyle-ra! A fiatal, négygyerekes pár egy budai hegyekben álló villában bujkált, lefüggönyözött vagy beszögelt ablakokkal, bezárva. Az apát elsősorban nem a rendőrség, hanem a többi vállalkozó tette célkeresztjébe, harmincéves korára szinte mindenki meg akarta ölni, akivel korábban kapcsolatba került. A lány teljes felügyelet alatt állt: nem beszélhetett másokkal, nem olvashatott újságot, nem nézhetett tévét, napi öt órát aludhatott, és nem mehetett orvoshoz. Jogi szövegeket kellett szó szerint megtanulnia, amiket a férfi kikérdezett tőle. A lányaival csúnyán kellett beszélnie, hogy ne kötődjenek hozzá, és a férfi távollétében ezt fel kellett vennie diktafonnal, vagy pedig a férfi időnként odalátogató nevelt fia felügyelte a kapcsolatukat, aki nagyjából akkor volt tini. A lány nem hordhatott akármilyen ruhát, nem lehetett akármilyen haja, bármilyen apróbb változásra a férfi dühkitörésekkel reagált. Rendszeresen butának, hülyének nevezte, ha férfi pénztárosnál fizetett, azt ordibálta neki, hogy rámosolyogtál, te köcsög kurva, rendszeresen hozzávágta azt, hogy nem tartja jó anyának, ha pedig nem a kedvére valóan viselkedett, szétszabdalta a ruháit egy-két centis darabokra, és megfenyegette, hogy kutyát nevel belőle, aki a lába előtt fog nyüszíteni. Ami a gyerekeket illeti, nem jártak óvodába, nem is járhattak közösségbe, vagy egyáltalán ki a házból, nem voltak játékaik. A lányoknak szinte egész nap, 8-10 órát számítógépezniük kellett, már négy-ötévesen természetes volt, hogy a gép előtt esznek. Nem tudták a saját nevüket, hiszen otthon nem használhatták, riadtak voltak, és ők is robotszerűen tették, amire az apjuk megkérte őket. A nevelt fia egy magániskolába járt, ahol rendszeresen listát kellett írnia arról, hogy az osztálytársainak milyen tárgyai vannak.

A nagymama, aki felidézte a lánya és a maffiózó kapcsolatát, szintén nem vihette játszótérre, bábszínházba az unokákat, nem tervezhetett velük programokat, eleve nagyon ritkán találkozhatott velük. 2004 és 2011 között összesen harmincöt különféle hatóságot, gyámhivatalt, rendőrkapitányságot, szervezetet keresett meg segítségért, sikertelenül. Egyszer a tévében is elmesélte ezt a történetet, azóta a felvételt törölték, nem lehet visszanézni az archívumban. Végső elkeseredésében Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökhöz fordult, aki szintén együttérzését fejezte ki, de ő sem tudott semmit megmozgatni annak érdekében, hogy a férfi börtönbe kerüljön, vagy a gyerekeket elvegyék tőle. Annyi pénzt halmozott fel a 90-es években, hogy politikusok, közszereplők, a rendőrség és a titkosszolgálat vezetői is az irányítása alatt voltak, amikor a szeptember 11-ei terrortámadás után jöttek haza az USA-ból, átvilágítás nélkül sétálhattak ki a reptérről, mindenhol különleges személyként kezelték őket, ahol csak megjelentek. Emiatt sem az anya, sem a lánya nem tudott segítségért fordulni: bárhova ment volna dolgozni a lány, a férfi megzsarolta volna a főnököt, hogy kirúgják, bárki máshoz menekült volna, megölte volna az illetőt. Az anya leírása alapján a lánya ,,teljesen át volt alakítva, elvették a tartását, egyéniségét, olyan módon torzult a személyisége, hogy egy mondata, gesztusa, szóhasználata nem emlékeztetett arra a céltudatos, tehetséges, gyönyörű fiatal nőre, aki régen volt". Testileg, lelkileg megtört.

(A történet teljes hosszában itt olvasható.)

Iskolából az Audiba: ő biztosan jobb nálad valamiben!

Richárd befolyása az ország vezetőire, és kapcsolata Szilviával jelenleg is tart, szóval ilyen pontos leírás az ő viszonyukról egyelőre nincs. Szembetűnő, hogy vannak szempontok, amikben különböző a két kapcsolat, például nekik nincs gyerekük, de több a hasonlóság, mint azt elsőre észrevennénk.

Ha egyenlő félként képzeled el magad egy párkapcsolatban, akkor ezt az egész lifestyle-t felejtsd el. Itt nem lehetsz egyenlő fél, hiszen egy tárgy vagy, egy termék, egy kellék, egy kirakatbaba, amit akármikor megcsalhatnak, szexuálisan kizsákmányolhatnak (eladhatnak, és bármilyen megalázó dolgot meg kell tenned, olyat is, amit nem szeretnél), lájkvadászatra használhatnak, aztán eldobhatnak, mint egy belassult, megunt iPhone-t.

Itt te vagy az iPhone.

Az emberek értékesnek gondolnak,  vannak, akik sok pénzt fizetnek érted, de valójában pótolható vagy és kiszolgáltatott. Egy másik iPhone pont ugyanazt tudná adni, mint te, ráadásul ahhoz, hogy téged kidobjanak, még az iCloudból sem kell kijelentkezni. Nem tudsz olyat adni a férfinak, amit más ne tudna. Erre a helyzetre ösztönös reakció az, hogy egyre kevésbé bízol magadban, kisebbségérzeted lesz, birtokolni akarod a másikat, és sorozatos féltékenységi balhékat rendezel. Ez Richárdnál és Szilviánál látványosan alakult: miután Richárd lefeküdt egy 18 éves fitneszmodellel, Szilvia a nyílt utcán esett neki a lánynak, és videó is készült arról, ahogy a fejét tapossa, és rugdalja a földön. Miközben ekkora mértékű féltékenység tombol benned, ezt a követők a tökéletesnek beállított képeken legtöbbször nem láthatják! Az álarcot tartani kell, szóval, miközben rendre sírógörcsöt kapsz, kávén-cigin és kokainon élsz, elhányod magad, elájulsz, vagy gennyes pattanások nőnek ki rajtad a stressztől, neked folyamatosan ugyanannak a mosolygó karakternek kell tűnnöd a képeken, mint amire a követőid vágyakozni akarnak. Bármi történik, nap mint nap meg kell nyilvánulod, és úgy kell megnyilvánulnod, hogy az lájkolható, vagy népszerű legyen. Akkor is meg kell nyilvánulnod, ha nincs kedved, és akkor is meg kell nyilvánulnod, ha a legtöbb, amit ki tudsz adni magadból, az egy hajtépés, ütés, vagy fejrúgás. Haszonállat vagy, akit a testéért tartanak, szóval, ha jót akarsz magadnak, nem hagyod magadról elvonni a figyelmet.


Az udvarlási módszer (sok virág, ajándékcsomag, kocsikázás, utazások) hasonló lehetett náluk is, és az irányításmániát, üldözési mániát is biztosra vehetjük. A tengerpartos-táskás-autós lifestyle legfontosabb kelléke, a pszichopátia is adott, gondoljunk csak arra az esetre, amikor Richárd megmérgezett egy étteremtulajdonost, mielőtt sikeresen átvette tőle az éttermét. Abból a bevételből is szép helyeken lehet járni! A követők továbbra is azt gondolják, hogy ez a pár irigylésre méltó, jobb náluk valamiben, a lifestyle-guruk pedig azt gondolják, hogy aki nem érez bűntudatot egy gyilkosság után, és érdekből megmérgez valakit, amellett bármelyik fiatal lány megtalálhatja a boldogságot táskák és autók formájában.

Még a virágboltban se találod az igazit!

Minden hasonló, irigylésre méltó és hőn áhított kapcsolatban a lány rá van utalva férfira, a férfi pedig rá van utalva egy bizonyos lánytípusra. A lány helyzete érthető: ezzel a ,,hírnévvel” komoly, érett, magára valamit is adó férfi nem kezdene vele még szexuális jelleggel sem, szerintem nem sokan vállalnák be a megjelenést egy olyan lánnyal, akit (korábban) 300 euróért bárki megkaphat(ott). A lány szempontjából van némi anyagi függés is, egyedül kevésbé lenne fenntartható a lifestyle, így pedig érthető a ragaszkodás oka a megcsalóhoz, és a harag az iskolás fitneszmodell felé, aki szintén erre a pozícióra pályázott. Richárd sem tehetné meg, hogy másféle lánnyal legyen: ne feledjük, ebben az esetben a lány egy iPhone, egy valamire való vállalkozó pedig csak iPhone-nal mutatkozhat! Ha másféle lánnyal jelenne meg, a környezete kevésbé nézne fel rá. Bezárta magát ebbe a szerepbe, és innentől kezdve veszít a presztízséből, ha nem használja őt talpnyalónak, pénzeszsáknak egy fiatal modell. A szereptől eltekintve is korlátozottak a lehetőségei: az értékrendje a lányok többségének nem tetszik, a megcsalástól kevesen tudnának eltekinteni, a kokózástól még kevesebben, a prostitúciótól még kevesebben, a gyilkosságtól pedig szinte senki, szóval, ha megjelenne egy random társaságban, nagy eséllyel nem kellene semelyik lánynak.

Alig tudnának valaki lenyűgözni, de még csak megfelelni is alig tudnának valakinek. Az előző részben is feltettem a kérdést: vajon milyen élmény lehet velük beszélgetni? Lehet véleményük bármiről? Milyen lehet a humoruk? Milyen lehet úgy élni, hogy hajszálakat kell tenned az ajtórésbe, ha elmentek otthonról, hogy látszódjon, ha betört addig valaki? Milyen élményt nyújthat a szex úgy, hogy egyébként a hétköznapok része az, hogy a másik másokkal is lefekszik? Milyen lehet meghittség, érzelmek és személyiség nélkül átvészelni a hétköznapokat?


Az első részt itt olvashatjátok vissza, a harmadik, befejező részt pedig itt találjátok. Mit gondoltok erről? Mondjátok el a Felnőtt Szemmel Facebook-oldalán!

2 megjegyzés:

  1. Újabb bejegyzésed, amit megérte elolvasnom :) a stílusodat nagyon bírom és kíváncsian várom a harmadik részt. Egyébként én is kipróbáltam egy Anotalk típusú oldalt, amolyan "nézzük, vannak-e értelmesek a láthatáron" céllal, de ahogy kérdezek tőlük valamit, ami egy kicsit gondolkodtató, vagy Urambocsá' a véleményüket kérdezem valamiről, kilépnek :D biztos túl hülye vagyok hozzájuk :D :D Viszont az ilyen típusú emberekre, meg az általad említettekre kíváncsi lennék, hogy vajon milyen lehet velük beszélni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, néha volt olyan érzésem, hogy az Anotalkon összegyűjtötték az összes idiótát, és nekem sorsolták, de szerintem nem vagyok egyedül. :D

      Köszönöm szépen, kint van a harmadik!

      Törlés

40 gondolat zárásként

Kedves olvasóim! Ez az utolsó bejegyzés, amit a blogon olvashattok, és az első, amivel szembetalálja magát, aki a zárás után idelátog...