A túlértékelt dolgok után következzenek azok a dolgok, amiket a kedves, rendes fiúk alulértékelnek, vagy egyáltalán nem tartanak fontosnak.
1. ÁPOLTSÁG
Mindenki azt gondolja, hogy az ápoltság egy 2010-es évekbeli fiatal fiúnál alap. Az ápolatlanságot a disznószaros cipővel és a susogós melegítővel kötjük össze, viszont aki elég sok fiúhoz került már közelebb, észrevehette, hogy általában mással van a gond. Erre a néhány dologra érdemes figyelni:
- A hajad mindig legyen rendben. Nem kell pávafrizurát vágatnod, sőt, én azt sem mondom, hogy járj egyáltalán fodrászhoz. Viszont ne legyen zsíros, ne lógjon rá a füledre, hátul pedig körültekintően borotváld le a nyakadnál lévő szőrt, sokat javít az összképen. A zselé tisztára 2000-es évek, és a túl sok waxot, habot is kerüld, ha nem akarsz minden egyes nap hajat mosni.
- Az arcod még inkább legyen rendben, mint a hajad. Kísérletezd ki, hogy milyen az a szőr, ami neked jól áll, minél egyszerűbb, annál jobb. A nyakadról mindenképp szedd le, oldalt pedig mindenképp legyen rövidebb, hacsak nem Ferenc Józsefet játszod el egy iskolai műsorban. (Én 11-ben Kossuth Lajos voltam, azt mondták, jól állt.)
A szakmunkás- vagy a betyárbajusz vicces, de nem vonzó.
- Ügyelj az illatodra, de ne használj túl sok parfümöt, hacsak nem Rossmannak hívnak.
- Ha nem vagy autószerelő, legyenek tiszták, és egységesek a körmeid.
- Van, aki rendszeresen rágóval helyettesíti a fogmosást. Te ne legyél ilyen. Másnaposan, vagy egy-két alkalommal nem gond, de ha választanod kell, hogy rágót vagy fogselymet vegyél, ésszel dönts.
- Ha nem Király Gábornak hívnak, kerüld a szürke melegítőt.
- Ha egy mód van rá, ne vegyél fel hatalmas márkajelzésekkel ellátott ruhákat. Elhisszük, ha azt mondod, hogy a Pull&Bear-ben vásárolsz, de nem kell mindenkinek megmutatnod.
- Mindig, minden körülmények között moss kezet vécézés után! (Tudok olyanról, aki nem szokott.)
- Ha egy mód van rá, ne vegyél fel hatalmas márkajelzésekkel ellátott ruhákat. Elhisszük, ha azt mondod, hogy a Pull&Bear-ben vásárolsz, de nem kell mindenkinek megmutatnod.
- Mindig, minden körülmények között moss kezet vécézés után! (Tudok olyanról, aki nem szokott.)
2. KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGEK
Ez olyan, ami nélkül semmiképp nem fog menni a dolog. Ha párkapcsolatod van, mindenképp lesznek viták, veszekedések, nézeteltérések, és hamar megmérgezheti a kapcsolatot, ha nem tudod kezelni őket. Ha komolytalanabb dolgot szeretnél, ahhoz pedig szinte csak ez kell, de ez nagyon. Legyen jó dumád! Ha kommunikációs készségek nélkül akarsz bármilyen kapcsolatot, az olyan, mintha szaktudás nélkül jelentkeznél egy munkára.
Az a gond, hogy ezt nem lehet csettintésre előszedni. Amellett, hogy érzék kérdése, nagyon sokat kell beszélgetni, tapasztalni hozzá. Kellenek olyan, hasonlóan tapasztalt és mélyérzésű barátok is, akikkel ezeket a beszélgetéseket össze lehet hozni, ráadásul egy szorongó, introvertált embernek így is évekbe telhet, mire szót tud érteni az emberekkel a saját fején kívül is, a gyakorlatban. Nem egyszerű, de szökik a málnával senkit nem fogsz levenni a lábáról, szóval mindenképp megéri.
Akik erre azt mondják, hogy bezzeg minden bunkónak van barátnője, nem gondolnak bele, hogy vajon a sok BKV-ellenőrnek is? A taxisoknak is? A lekezelő biztonsági őrnek is? Nem, a lányok nem buknak a tahókra, viszont az a helyzet, hogy a béna sablon dumát is unják, amivel néha bepróbálkoznak náluk. Te is szívesebben válaszolnál a szia! kor? helyett valami olyasmire, hogy:
- Szia! Ma este pörköltet csinálok, hogy kell olyan jó szaftosan elkészíteni? vagy
- Szia! Szerinted létezik a Mikulás? vagy
Az a gond, hogy ezt nem lehet csettintésre előszedni. Amellett, hogy érzék kérdése, nagyon sokat kell beszélgetni, tapasztalni hozzá. Kellenek olyan, hasonlóan tapasztalt és mélyérzésű barátok is, akikkel ezeket a beszélgetéseket össze lehet hozni, ráadásul egy szorongó, introvertált embernek így is évekbe telhet, mire szót tud érteni az emberekkel a saját fején kívül is, a gyakorlatban. Nem egyszerű, de szökik a málnával senkit nem fogsz levenni a lábáról, szóval mindenképp megéri.
Akik erre azt mondják, hogy bezzeg minden bunkónak van barátnője, nem gondolnak bele, hogy vajon a sok BKV-ellenőrnek is? A taxisoknak is? A lekezelő biztonsági őrnek is? Nem, a lányok nem buknak a tahókra, viszont az a helyzet, hogy a béna sablon dumát is unják, amivel néha bepróbálkoznak náluk. Te is szívesebben válaszolnál a szia! kor? helyett valami olyasmire, hogy:
- Szia! Ma este pörköltet csinálok, hogy kell olyan jó szaftosan elkészíteni? vagy
- Szia! Szerinted létezik a Mikulás? vagy
- Szia! Ültél már rodeó bikán?
Egyik sem bunkó, de mégis mennyivel más, mint a mesélj magadról, amivel már a türelmesebb emberekből is ki lehet hozni, hogy legszívesebben a falhoz vágnák a telefont. Írásban ráadásul nagyon könnyű dolgod van, de azért személyesen sem olyan nehéz. Ha, mondjuk, egy lány leejti a sapkáját, felajánlhatod neki, hogy egyszer elkíséred egy boltba, ahol lehet felmosófejet venni, mert a sapkája nem alkalmas rá.
3. ELTÉRŐ ÍZLÉS
Ez egy olyan dolog, amit a fiúk nemhogy alulértékelnek, de egyáltalán nem is vesznek róla tudomást. Sokáig én is azt gondoltam, hogy a lányoknak kb. egyféle fiúk tetszenek, kis eltéréssel. Mi sem jobb bizonyíték ellene, mint egy ismerősöm mondata, vagyis hogy
bármi, ami létezik, annak van pornóváltozata is.
Az emberekből nagyon sokféle másik ember kiválthat tetszést, vágyat. Van, akinek a rövid hajúak tetszenek, mások meg imádnak beletúrni. Van, olyan, aki az eres karokra bukik. Megtalálják a társukat a soványak, a kövérek, a dohányzók és a dohányzás-ellenesek, a szőrösek és a borotváltak, a magasak és az alacsonyak, de elvetemült foci szurkolóknak, horgászoknak, szélsőséges nézetekkel rendelkezőknek is van barátnőjük, sőt, olyanoknak is, akik nem tudnak főzni. Van, akinél kizáró ok a tetoválás, van, aki odavan érte. Bárkinek megtetszhetsz, és nem tudsz arra következtetni egy lány megjelenéséből első látásra, hogy vajon tetszel-e neki. Még a teljesen átlagosakra is buknak például azok, akiknek elegük van a magukat különlegesnek tartókból.
Aki nem hiszi, menjen el egy óvoda elé, és nézze meg az apukákat.
Aki nem hiszi, menjen el egy óvoda elé, és nézze meg az apukákat.
4. ÉRZELMI INTELLIGENCIA ÉS SZEXUÁLIS KULTÚRA
A legtöbb kapcsolat körülöttem úgy épül fel, hogy az irányítóbb fél szerepel, a másik pedig alkalmazkodik. Ahhoz, hogy ezt össze lehessen hangolni, kellene mindkét fél érzelmi intelligenciája. Kellene az, hogy képesek legyenek a megfelelő szavakkal beszélni a saját érzéseikről, és teret adni a másiknak, ha irányítanak, vagy érvényesíteni magukat, ha ők a passzívabb fél.
Bizonyos kor és néhány lépcsőfok után elengedhetetlen a hosszú kapcsolathoz a kreatív és főképp gátlástalan szexuális kultúra. Égető a hiánya, és megmérgezi a kapcsolatot, ha valamelyik fél nem tudja teljesen átadni magát a másiknak, az pedig kiábrándító, ha nem figyelsz oda a másik reakcióira, vagy esetleg önző vagy.
5. HUMOR
Még a legbénább, legesetlenebb, legesélytelenebb próbálkozásból is ki lehet hozni bármit humorral.
Ehhez is kellenek kommunikációs készségek, és némi intelligencia sem árt, de a humor egy olyan dolog, ami időtálló, bármikor jól jöhet és még a kapcsolatot is képes feldobni.
Hiába tűnik ez semmitmondónak, bizony rengeteg fiúnak nincs azon túl terve, hogy ő legyen a következő Missh vagy Hiro. Ha átlagosnak ítéled meg a terveid, de túlmutatnak azon, hogy a farkad vagy a kocsikulcsod pörgesd a YouTubeon, azzal már bőven jó leszel bárkinél.
6. JÖVŐKÉP
Senki nem rúghat labdába egy olyan fiú mellett, aki olyan terveiről beszél lelkesen, olyan dolgokról áradozik, amikbe már belekezdett, még ha az nem is működik úgy, ahogy kellene. Persze nem árt, ha két lábbal a földön jársz, szóval munka nélkül ne akard körbeutazni a világot, vagy megváltani, de a jövőbeli állásod, vagy egy felvételi beszélgetés jó téma lehet, hiszen a másikat is lelkesíted ezzel a saját sikeredért.
Hiába tűnik ez semmitmondónak, bizony rengeteg fiúnak nincs azon túl terve, hogy ő legyen a következő Missh vagy Hiro. Ha átlagosnak ítéled meg a terveid, de túlmutatnak azon, hogy a farkad vagy a kocsikulcsod pörgesd a YouTubeon, azzal már bőven jó leszel bárkinél.
7. KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉG
Ez is elengedhetetlen: megérne egy külön posztot, hogy miért törékenyebbek azok a kapcsolatok, ahol gyakorlatilag a lány szedi össze a fiút. Ráadásul ez nem csak ismerkedés közben okozhat gondot, ha már együtt vagytok, akkor is meg lehet szenvedni a hiányát.
8. ÖNÁLLÓSÁG
Ez egy tipikusan alulértékelt tulajdonság, pedig ha fiatal felnőttként nem a szüleiddel laksz, akkor nyert ügyed van. Ez nem csak annyiból áll, hogy van hova felhozni a lányokat, de arra is lehet belőle következtetni, hogy így aztán nem unalmas az élet! Lehet hajnali 2-kor csirkét sütni, lemenni sétálni, csapkodni az ajtókat, és gyakorlatilag bármit megtehetsz, amit csak szeretnél. Ráadásul, ha minden döntésed előtt meg kell kérdezned a haverokat, vagy a szüleidet, az egy idő után kiábrándító tud lenni, egy önálló ember viszont ritkábban szorul erre, és többször dönt saját belátása szerint. Az is valószínűsíthető ebből, hogy dolgozol, ezt magyarázni sem kell, hogy miért óriási előny.
9. ÖNISMERET
Szívesen mondanám, hogy ez is olyan, ami nélkül nem működik egy kapcsolat, de sajnos rengeteg az ellenpélda. Lehet önismeret nélkül is járni valakivel, csak nem érdemes. Mintha néznéd a tévét, anélkül, hogy bekapcsolnád. Persze ezt csak az után tudod meg, miután bekapcsoltad.
10. ÖNBIZALOM
Ez végül is annyira nem számít alulértékeltnek, sokan fontosnak tartják, viszont az előző részben felsorolt autó-pénz-magasság háromszög mellett eltörpül - legalábbis ezt gondolják sokan.
Azért gondolják így, mert sok esetben elég az is, ha úgy tűnik, mintha bíznál magadban. Egy önbizalommal teli ember többet mutat magából a másik felé, felszabadultabb a másik társaságában, kevesebb benne a rossz érzés. Kevésbé sértődékeny, nem szorong attól, hogy ki mit gondol róla, tisztában van azzal, mik az erősségei és a gyengeségei, és egy kapcsolat elején nem az veszi el a másik energiáját az, hogy az ő egóját kell életre kelteni.
Azért gondolják így, mert sok esetben elég az is, ha úgy tűnik, mintha bíznál magadban. Egy önbizalommal teli ember többet mutat magából a másik felé, felszabadultabb a másik társaságában, kevesebb benne a rossz érzés. Kevésbé sértődékeny, nem szorong attól, hogy ki mit gondol róla, tisztában van azzal, mik az erősségei és a gyengeségei, és egy kapcsolat elején nem az veszi el a másik energiáját az, hogy az ő egóját kell életre kelteni.
Mint ahogy egy szeretethiányos ember sem tud feltétel nélkül szeretni, egy önbizalom nélküli ember sem fog tudni a másikban bízni. Nem mondom azt, hogy a bizalom egy kapcsolat alapja, de ha idővel sem alakul ki, akkor elég ingatag lehet később.
Nyilván sok olyan ember is megtalálja a társát, akibe egy csepp romantika se szorult, de szerintem egy ideális kapcsolatnak ez az egyik legmeghatározóbb része. Ezzel kapcsolatban is a legfontosabb, hogy kreatív legyél, ha csak egy értéktelen virágra vagy bonbonra futja a gondolataidból (nem anyagilag!), akkor inkább ne is adj semmit. Egy Million Rosest vagy egy hétcsillagos francia konyakkal töltött bonbont ugyanúgy értéktelennek tartok, szóval tényleg nem az anyagi részén van a hangsúly. Semmibe nem kerül
Jóval kevésbé ugyan, mint az EQ, de fontos az IQ is, vagy inkább zavaró a hiánya. Egy magára valamit is adó nő nem kezd olyannal, akivel két értelmes mondatot is alig lehet váltani, vagy nem tud írni. Nem lehet leélni éveket egy olyan mellett, akinek nem nézünk fel az eszére, a gondolkodására, képtelenség, hogy más férfi ne nyűgözné le az intellektusával.
A szerencsét sem kell egyáltalán lebecsülni. Előfordulhat, hogy hiába ismerkedsz meg sok emberrel, egyszerűen nem találod meg a lelki társad huzamosabb ideig. Ne felejtsd el, hogy minél összetettebb személyiség valaki, és minél összetettebbek az igényei, annál nehezebb megtalálnia maga mellé a megfelelő embert.
11. ROMANTIKA
Hallottam már lányt gyertyafényes vacsora után sóvárogni, miután a barátja kiszúrta a szemeit egy darab teamécsessel a szülinapján. Nekem se esett jól olvasni, hát még neki átélni.
Nyilván sok olyan ember is megtalálja a társát, akibe egy csepp romantika se szorult, de szerintem egy ideális kapcsolatnak ez az egyik legmeghatározóbb része. Ezzel kapcsolatban is a legfontosabb, hogy kreatív legyél, ha csak egy értéktelen virágra vagy bonbonra futja a gondolataidból (nem anyagilag!), akkor inkább ne is adj semmit. Egy Million Rosest vagy egy hétcsillagos francia konyakkal töltött bonbont ugyanúgy értéktelennek tartok, szóval tényleg nem az anyagi részén van a hangsúly. Semmibe nem kerül
- hazakísérni
- előreengedni az ajtón, ha ismerős helyre mentek
- felajánlani a kabátod
- felajánlani bármelyik ruhadarabod amivel szívesen aludna
- megnézni a napfelkeltét egy háztetőn
- csillaghullást nézni egy kivilágítatlan helyről,
ráadásul utóbbi kettőt lehet is cifrázni. Ha jól el vagy eresztve, akkor tényleg jöhet az, hogy elviszed néhány helyre ami túlmutat a mozin meg a mekin, ha kevésbé, abból is kihozható egy hangulatos vacsora otthon, és ha ügyes vagy vagy sznob, akkor a gyertya majdnem annyi lesz, mint amiből a hozzávalókat összeszeded.
Az viszont fontos, hogy ne a szeretethiányból fakadjon a romantikus leszek, hogy te is olyan legyél velem, hanem szívből jöjjön. Ha szívből jön, ráadásul kreatív is vagy, az az ágyban is érződni fog, meg persze mindkettőtök közérzetén.
Ja, és még valami: soha nem lehetsz túl udvarias vagy túl tisztelettudó.
12. TAPASZTALAT
Igen, ma már hasonlítottam egyszer az ismerkedést a munkakereséshez. Ez itt is megállja a helyét: szinte mindig a tapasztaltabb lesz a befutó, viszont emiatt nem is olyan egyszerű tapasztalatot szerezni. Éppen ezért nem kell rosszul érezni magunkat akkor, ha valami nem úgy történt volna egy lánnyal, ahogy kellett volna. A következőnél, bármi is volt ez, fel tudjuk használni arra, hogy ne így legyen.
Ha nem gondolsz bele, hogy az évek során mennyire át tud változni egy kapcsolat, és mennyit kell tenni érte, az váratlanul érhet téged is és a másikat is.
Ha nem gondolsz bele, hogy az évek során mennyire át tud változni egy kapcsolat, és mennyit kell tenni érte, az váratlanul érhet téged is és a másikat is.
13. AZ APUKA-SZEREPEK
Aki azt gondolja, hogy ez csak az idősebbekre vonatkozik, az téved. Sajnos az aputesttel együtt nem jött divatba a felelősségteljes viselkedés, a megbízhatóság, és a többi olyan tulajdonság sem, ami arra utal, hogy bizony tíz éven belül rád lehet bízni egy komplett családot házastul-gyerekestül.
Ha ilyen vagy, akkor jó hír, hogy sok olyan fiú van, aki viszont nem. Ami az apa-szerepeket illeti, elég híg a mezőny, szóval nagyon egyszerű lesz megtartanod egy lányt, aki fontosnak tartja ezt, de tény, hogy ezek mind-mind olyan tulajdonságok, amik idővel, a kapcsolat során derülnek ki, az ismerkedéshez viszont nem sokat tudnak hozzátenni.
14. INTELLIGENCIA
Jóval kevésbé ugyan, mint az EQ, de fontos az IQ is, vagy inkább zavaró a hiánya. Egy magára valamit is adó nő nem kezd olyannal, akivel két értelmes mondatot is alig lehet váltani, vagy nem tud írni. Nem lehet leélni éveket egy olyan mellett, akinek nem nézünk fel az eszére, a gondolkodására, képtelenség, hogy más férfi ne nyűgözné le az intellektusával.
+1: SZERENCSE
A szerencsét sem kell egyáltalán lebecsülni. Előfordulhat, hogy hiába ismerkedsz meg sok emberrel, egyszerűen nem találod meg a lelki társad huzamosabb ideig. Ne felejtsd el, hogy minél összetettebb személyiség valaki, és minél összetettebbek az igényei, annál nehezebb megtalálnia maga mellé a megfelelő embert.
Kedves Szerkesztő!
VálaszTörlésVégül mára maradt az ígért hozzászólás, de most itt vagyok.
Arról, hogy "bárcsak találnék olyan srácot, mint te", meg hogy ezek a fiúk nem is tudják igazán, mit akarnak:
Azon túl, hogy a második részben részletesebben kifejtett dolgokra nagyon is bólogatni tudok, itt jut eszembe az a bizonyos "szikra". Van, aki azt mondja, ilyen nincs, van, aki kémiának hívja. (Talán a szikra inkább lelki-szellemi dolgot emel ki, a kémia szó meg a testit, de nem vagyok benne biztos, hogy a kettőt el kéne választani egymástól, talán a kettő egy és ugyanazon dolgot jelenti.) Azt a bizonyos pluszt. Mondanám, hogy nincs ilyen, ha nem látnám ennek az ellentétét olyan helyzetekben, amikor tényleg minden, józan ésszel belátható dolog adott lenne a másik neműben, az adott lányunk/fiúnk meg mégis azt mondja, hogy nem kér a másikból. Legalábbis párkapcsolat terén. Mert van, hogy nem lehet megmagyarázni, hogy miért nem akarsz valakitől többet, de akkor sem akarsz.
Bár ahogy végignéztem a folytatásokat, azt kell gondolnom, hogy igen, ezek hiányoznak, és talán ez nem csak egy "vagy van, vagy nincs" dolog.
Hogy sokan nem tudják, mit is akarnak, milyen társra vágynak, meg a felsorolt "mindent mondtál de igazán semmit" dolgokról azt gondolom, hogy ez csak részben van így. Persze, meglehet, hogy sokszor valóban az van, amit írsz, hogy nem ismerik se magukat, se azt, hogy mit várnak a másiktól, viszont! Úgy gondolom, sokszor csak nincsenek meg a megfelelő szavaik rá. Amikor még suliba jártam, meg most is, amikor idősebbekkel, tapasztaltabbakkal beszélgetek, gyakran érzem azt, hogy jé, azt mondták ki, amit én is gondoltam, de amit én képtelen voltam így szavakba önteni. Ha viszont nem ilyen közegben vagyok (most függetlenül attól, hogy ez az én hibám-e, vagy sem, tehetnék-e ellene vagy se), ha a körülöttem lévők sem képesek arra, hogy a gondolataikat, érzéseiket, igényeiket normálisan szavakba öntsék, akkor nem marad más, mint a sablonok, meg a tévében hallott kifejezések. Hiszen ha az adott srácnak valóban elég lenne (persze sokaknak elég is, mert tényleg annyi kell, hogy ne legyél állólámpa), hogy a lány kedves meg jófej, akkor találna magának párt. Mert nagyon sok lánynak is elég az (legalábbis a megfogalmazások szerint), ha a fiú vicces meg kedves. Persze, biztosan sokszor egymásra is talál két ilyen "mindegy ki, csak legyen valaki" hozzáállású egyén, de azért látjuk, hogy a jelek szerint mégsem elég csak ennyi.
A második részben írtak - szerintem - főleg egy srácnak lehetnek nehezek. Esetükben talán még jobban kidomborodik és negatívan hat, ha ilyenek. Legalábbis, ha nem egy nagyon is határozott és mellé az ilyen bizonytalanságot kedvelő, irányító típusú lánnyal futnak össze. Mondjuk lehet, hogy az én fejemben élnek túl sztereotip elképzelések arról, hogy kinek, milyennek is kellene lennie, de még mindig úgy gondolom, hogy az a jó, ha a férfi a határozottabb, irányítóbb. (Persze ez nem egyenlő azzal, hogy a lány meg megkukul, ha megkérdezik, milyen fagyit szeretne, vagy nincs sose ötlete, hogy milyen filmet nézzenek a vacsi mellé.) De amiket eddig láttam, illetve akikkel beszélgettem, gyakran ezt igazolták. Mert a férfiak - aztán javíts ki, ha nem - többsége arra vágyik, hogy felnézzenek rá, tiszteljék. A nők meg szeretnének valakit, akire felnézhetnek. Ezek pedig nagyon szépen kiegészítik egymást. Csak ha a srác mulya, ha feladja önmagát is, akkor nincs kire felnézni.
A másik, amivel még magyarázni tudnám női oldalról, az a nők biztonság iránti igénye. És most nem elsősorban fizikailag, és egyáltalán nem anyagilag értem. De ha valaki ahhoz is gyenge, hogy önmagát, az igényeit megőrizze a lánnyal szemben, ha még tőle is "tart", akkor hogy érezhetné magát biztonságban mellette?
(Tudom, hogy te nem bánod, de a blogger szerint be kéne fognom a csőrömet, szóval ketté kell bontanom a csipogást.)
Egyébként, most újra átfutva, talán az összes pontról el lehetne mondani, hogy elég lenne azt megnézni, hogy az adott tulajdonság neki magának, a srácnak, tetszene-e egy lányban? És fordítva. Mert míg a folytonos rendelkezésre állással, a saját életük feladásával a fiúk pont az ellentétét érik el annak, amit szeretnének, egyre inkább azt látom és hallom, hogy náluk ugyanúgy nem jó pont, ha a lány döntésképtelen, ha minden mindegy neki, ha mindenben meg akar felelni. Csak egy lánynál ez talán nem annyira feltűnő, vagy nem annyira idegesítő legalábbis az elején, pont a kialakult szerepek miatt. (És talán épp ezért nehezebb is rájönniük, hogy nem jól csinálják.)
VálaszTörlésHarmadik rész: Erről csak annyit, hogy pont, mivel nagyon sok srác (jahm, feltűnt, hogy egyszer sem használtad a pasi szót :D ) még az alapvető dolgokkal sincs tisztában, vagy csak nem figyel rá, így aki már azokat megteszi, már előrébb van a nagytöbbségnél a lányok szemében. Mondják, milyen kevés a normális fiú, férfi manapság. Nos, ez csak jó hír azoknak, akik hajlandók tenni érte, hogy olyanok legyenek. Kevesebb a versenytársuk. :D
Megfelelési kényszer, önmagad megváltoztatása...: Erről azt gondolom, ha nagyon másnak adod elő magad, mint aki, amilyen vagy, lehet, hogy látszólag "nyersz", mert találsz valakit. De olyat találsz, akinek az a másik valaki tetszik, akinek elóadtad magad. És talán épp amiatt csúszol le olyanról, akinek pedig az eredeti Te keltené fel a figyelmét. (Persze ha az eredeti nagyon rágölcsöl, és mindenáron lányt akar magának, mindegy kit... Az úgy egy ördögi kör tud lenni.) Egyébként ezek csak szép szavak, mert megtenni meg nagyon nehéz, ha valaki hajlamos az alkalmazkodásra, hogy ne ez legyen kapásból mindenre a reakciója. Nem alakoskodásból, nem is biztos, hogy szándékosan, sőt. (Nyilván a végletektől tekintsünk el, nem arra gondolok, hogy valaki ne legyen egyáltalán tekintettel a másikra.)
Az 5. részről már írtam, a 6.-hoz nem nagyon van mit hozzáfűzni.
Egyik részben írtál arról, hogy apró szívességet kérni a másiktól, pl. egy szöveg fordítása, mert az emberek jobban értékelik, amiért ők maguk is tesznek. Ez saját ötlet, így magyarázattal együtt? :D Ismered Aronsontól A társas lényt? (A címével és a témánkkal ellentétben nem párkapcsolati, hanem szociálpszichológiai könyv.) Ő ír ilyesmiket, azt hiszem, konkrétan erről is van benne szó, a kis szívességekről. De eszembe nem jutott volna tudatosan ilyen helyzetben felhasználni. :D
A válaszodat pedig köszönöm, arra is írok itt.
Azt mondod, segítségnek is szánod a cikkeidet, elsősorban fiúknak. Észrevetted, hogy mégis szinte csak lányok vannak itt? Pontosabban, ők az aktívak. Eddig szinte csak női neveket láttam a hozzászólásoknál, meg most végigpörgetve fb-on a posztok kedvelői közt is. Érdekes, nem?
Örülök, hogy sikerült valami újat mondanom. ^^
Most viszont lehet, kiábrándítalak, de az emberekkel foglalkozás az jelenleg annyit takar, hogy portás vagyok. Csak nyitva tartom a szemem, meg sokat beszélgetek a munkatársaimmal. (Hihetetlen igénye van rá az idősebb korosztálynak is.) Gyerekekkel viszont tényleg foglalkoztam, tanítottam egy keveset, meg előtte sokszor, sok helyen önkénteskedtem.
Hogy jól csináltam-e? Van, amit igen, van, amit nagyon elszúrtam. A feltételezést mindenkképp köszönöm. :)
Mindenesetre ha egyszer gyorsgépírónő szeretnék lenni, majd ide jövök ajánlásért, amennyi szöveget már itt hagytam. :D
Szép napot!
Lia
Kedves Lia!
TörlésNem bántam meg hogy kisregényt kértem tőled. :)
Ezzel egy kicsit a béna fiúk pártját fogom fogni, de azt gondolom, hogy "az a bizonyos plusz" általában valamilyen külső tulajdonság. Amikor valóban, józan ésszel végiggondolva jó társ lehetne a másikból, jól érezzük magunkat egymás társaságában, de egyszerűen nem vonzódsz hozzá, nem tetszik. Ilyenkor szokott szóba kerülni az a bizonyos plusz.
Nagyon tetszik az, amit a sablonos gondolkodásról írsz. Szerintem azt a közeget, ahol olyan emberek vesznek körül, illetve azokat az embereket, akik kimondják, megfogalmazzák azt, amire gondolunk, egyszerű megtalálni. Csak egy kis keresgélés, nyitottság kell hozzá. Szerintem igenis lehet tenni azért, hogy valaki a gondolatit, érzéseit, igényeit jobban szavakba tudja önteni. Te nem (csak) cikkírással foglalkozol, neked ezt tudnod kellene! :) (Egyébként van hosszabb írásod, amit elolvashatok?)
A férfiak többsége valóban arra vágyik, hogy felnézzenek rá, tiszteljék. Ez szerintem nem gond. A gond az, amikor a semmire várják ezt el. Ami az érzelmi biztonságot illeti, egyetértünk.
Az, hogy ha apró szívességet kérsz a másiktól, az jobban összeköt, saját ötlet volt, igen. :) Nem ismerem ezt a könyvet, de köszönöm, hogy ajánlottad, meg fogom nézni.
Nincs semmilyen pszichológiai, vagy társadalomtanulmányi végzettségem, itt a blogon a tapogatózásaimat vezetem le, mert érdekesnek tartom ezeket a területeket.
Ezt a cikksorozatot valóban a fiúknak szántam segítségként, de azért az egész blogról ez nem mondható el. Elsősorban tizen- huszonéveseknek szól, összességében nem mondanám sem fiú- sem lányblognak. A blogolással kapcsolatban is sztereotípia, hogy szinte csak lányok blogolnak, és tény, hogy kevesebb a fiú, ezzel is magyarázható az, hogy lányok érdeklődnek azok iránt, amit írok. Én örülnék a legjobban, ha fiúk is hozzászólnának, úgy lehetne igazán jókat beszélgetni, vitázni.
Miért lenne kiábrándító, hogy portás vagy? Nem gondolom, hogy - ha van is ilyen - te egy sztereotipikus portásnak tartod magad, különösen úgy, hogy belekóstoltál a pedagógiába és más területekbe is, akár önkéntesként.
Más blogokhoz nem szoktál (ennyit) hozzászólni? :)
Örülök, hogy nem bántad meg a kisregényt. :)
VálaszTörlésHogy külső tulajdonság lenne? Hmm... lehet. Viszont nem jóképűséghez (vagy egyéb efféléhez) köthető.
Persze, lehet tenni érte, hogy megfelelő közeget találjon az ember, nem is mondom, hogy nem. Csak nem mindegy, hogy eleve van-e olyan szerencséd, hogy már ilyen fele indulsz el, vagy később, tudatosan, neked kell erre törekednek? (Amire vagy eljut valaki, vagy nem. Vagy lesz hozzá ereje, vagy nem.)
Igen, ebben egyetértünk, az a gond, ha a semmire várják el a felnézést. (Meg lányoknál, ha semmi nem elég jó nekik.) De ha van mire felnézni, akkor az, azt hiszem, általában ki is tudja váltani a tiszteletet.
Hmm, így viszont, hogy nincs is ezirányú végzettséged, tanulmányod, efféle, főleg elismerésem a megfogalmazottakért. :)
Lehet, hogy sztereotípia, hogy a legtöbb blogoló lány, de a tiéden kívül még nem találtam fiú vezette blogot. Persze lehet, mert nagyjából csak egy témakörön belül nézelődtem. (Történetes blogok és környékük.)
Ó, nem, én nem tartom magam sztereotipikus portásnak, főleg, mert azért vagyok most itt, mert itt akartam lenni, nem azért, mert semmi egyéb alternatívám nem volt.
Hmm, azt mondom, összességében nem szóltam még hozzá ennyit egyetlen bloghoz. Viszont amihez hozzászólok, oda szeretek kicsit bővebben, kifejtősen. Mondjuk az is igaz, hogy leginkább azoknak a blogjait olvasgatom - na jó, ez túlzás, néha felnézek hozzájuk -, akik az enyémen jelentkeztek a játékba. Meg egyet-kettőt, akik ettől függetlenül keltették fel az érdeklődésemet. Mondjuk ezek történetes blogok, nem ilyen témájúak, mint a tiéd.
Hosszabb írásom legfeljebb novellám vagy kisebb szösszenetem van. Én nem vezetek olyan blogot, ahol kifejteném a véleményem valamiről hosszabban, vagy épp magamról írnék. (Eddig még bemutatkozásra se tudtam magam rávenni, pedig van már, aki piszkál érte. ^^" )
Ha iromány is érdekel, szívesen mutatok:
Ez egy régi novellám: http://iroszakkor.blogspot.hu/p/arcok.html
Ezek pedig új szösszenetek. Játékokra írtam őket, mert hosszú kihagyás után nemrég kezdtem visszatérni mind a blogoláshoz, mind az íráshoz, és ezek jók voltak kedvcsinálónak, ötletadónak:
http://akezdetkezdeten.blogspot.hu/p/rolam.html
Nézelődj kedvedre, remélem, ezt sem bánod meg. :)
Azért ha úgy döntesz, megnézed, reagálj valamit, kíváncsi vagyok, mit gondolsz. :)
VálaszTörlésÜdv:
Lia